Az áramszolgáltató társaságok erőfeszítései ellenére nemzeti sporttá kezd terebélyesedni az áramlopás, ami elsősorban éppen a jobb módban élők körében terjedt el. A fővárosban felderített csalások alapján megrajzolt térkép tanúsága szerint leginkább a Rózsadombon, illetve Zugló egyes részein kerülik meg vagy csapják be a mérőket, ahol uszodák, légkondicionáló berendezések, fűthető garázsfelhajtók működtetésére használják a lopott áramot, de akadnak vállalkozások is számosan, amelyek illegálisan jutnak áramhoz.
Az elmúlt évben országosan összesen húsz-, csak a fővárosban hatmilliárd forintnyi áramot loptak -- közölte Boross Norbert, hozzátéve: az Elmű Rt. évente 30-40 ezer ellenőrzést végez, amelyek 30 százaléka telitalálat. Ezek nyomán éves szinten 2000 polgári peres eljárást kezdeményeznek az érintett fogyasztókkal szemben. A jelenlegi jogszabályok azonban nemigen adnak lehetőséget a határozott fellépésre. Ezért az áramszolgáltatók arra számítanak, hogy az új villamosenergia-törvény változást hoz. A most ismert jogszabálytervezet mindenképpen jobb az 1999-esnél, amely tulajdonképpen legalizálta volna az illegális vételezést -- értékelte a helyzetet Boross Norbert.
A jogszabályi feltételek tisztázása azért is sürgető volna az áramszolgáltatók szerint, mert a feketepiacon már megjelentek a vélhetően nagyobb szériában készült, áramlopásra alkalmas készülékek. Egy-egy ilyen, szakmai körökben csak "lopótöknek" nevezett, virágcserépbe rejtett -- egyébként életveszélyes -- eszközért típustól függően akár 100 ezer forintot is elkérnek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.