Olcsóbbak az "élő robotok"

A magyar ipar automatizáltságát illetően sem a Gazdasági Minisztériumnak, sem ipari szakmai szövetségeknek nincsenek statisztikai adatai. Az azonban a Világgazdaság által végzett felmérésből látszik, hogy még a járműipari cégek közül is csak a győri Audi Motor Hungária Kft.-nél alkalmaznak nagyobb mennyiségben ipari robotokat.
Lőre Péter, a társaság kommunikációs igazgatója érdeklődésünkre elmondta: a motorgyártás 60, a járműgyártás 40 százalékban automatizált, s ezek az arányok a jövőben sem változhatnak jelentősen. Vannak ugyanis olyan műveletek, amelyeket nem gazdaságos robotokra bízni.
A Magyar Suzuki Rt.-nél még nem érték el ezt a szintet. Tihanyi Tamás, az esztergomi autógyár kommunikációs igazgatója kérdésünkre megerősítette, hogy a japán tulajdonos szándéka szerint a következő néhány évben összesen 5-10 milliárd forintot terveznek automatizálásra fordítani.
Sinkó Ottó, a Videoton vezérigazgató-helyettese szerint tévedés azt hinni, hogy az élőmunka költségeinek növekedésére (melyet a minimálbér-emelés mellett Székesfehérváron és környékén a három műszakban dolgozó szalagmunkások iránti nagy kereslet is felfelé hajt) a multinacionális cégek gépesítéssel, az élőmunka kiváltásával válaszolnak majd. Állítja: sokan fogják a Mannesmann példáját követni, és inkább keletebbre költöznek, egészen addig, amíg találnak olyan országot, ahol olcsóbban lehet dolgoztatni, mint gépesíteni.
Az IBM székesfehérvári gyárában a nagyon finom és nagyfokú pontosságot igénylő műveleteket bízzák automatákra, viszont amit lehet, igyekeznek olcsóbb élőmunkával megoldani, már csak azért is, mert nekik az IBM távol-keleti gyáraival kell versenyezniük.
Az autóipari cégek nem várják el beszállítóiktól az automatizálást, egybehangzóan úgy nyilatkoztak: számukra a beszállítók által garantált minőség az elsődleges szempont, és nem nagyon foglalkoznak azzal, hogy az adott terméket milyen technikával, technológiával állítják elő. Ilyenformán nem követelik meg a munkafolyamatok automatizálását. Az első vagy második vonalbeli autóalkatrész-gyártók mégis igyekeznek automatizálni folyamataikat. Az ugyancsak székesfehérvári Visteonnál például jelenleg átlagosan 60:40 százalék az arány az élőmunka javára, viszont a légkondicionáló kompresszorok gyártásában 20:80 százalék ez az arány, tehát gyári szinten folyamatosan növekszik.
A kisebb magyar cégeknek egyelőre nem annyira a szándék, mint inkább a tőke hiányzik ahhoz, hogy tömegesen automatizálják tevékenységüket. Szakértők szerint azonban, a külföldi befektetőkkel ellentétben, az uniós csatlakozással az EU-s szintre emelkedő bérek ezeket a vállalatokat alapvetően érdekeltté teszik az élőmunka kiváltásában.
Sinkó Ottó úgy véli: a Videotonhoz hasonló cégek, melyeknek méretük vagy stratégiájuk miatt erősebb a kötődésük, várhatóan a hatékonyság javításával, a hozzáadott érték és a technológiai hányad növelésével fogják ellensúlyozni a megnövekedett költségszintet; emiatt növekszik majd a szakképzett munkaerő létszáma, és csökken a képzetlenek aránya.