Új síneken robog a TGV

A 892 kilométeres utat eddig négy és fél óra alatt lehetett megtenni, ezért sokan inkább a repülést választották a két város között: miután a vonatok óránként 270 kilométerrel végigsüvítettek a Párizs--Lyon közötti szakaszon, sebességük felére csökkent az utolsó, dimbes-dombos részen. A korszerűsített pályaszakaszon az SNCF állami vasúttársaság becslése szerint évente 23 millióan fognak utazni, s ebből nagyjából 6 millióan mentek volna autóval vagy repülővel.
Az új vonal tizenkét évig készült, és átszámítva 3,5 milliárd dollárt, valamint 100 millió munkaórát igényelt egyebek mellett az 500 híd és 10 kilométernyi alagút megépítése. A szupervasúttól az egyébként meglehetősen elmaradott marseille-i térség felemelkedését remélik. Bár olyan nagy multinacionális cégek is megtelepedtek ott, mint a Royal Dutch/Shell-csoport, a helikoptergyártó Eurocopter vagy a csipeket előállító ST Microelectronics, a térségben még mindig igen magas a munkanélküliség, 14,5 százalék a 8,7 százalékos országos átlaggal szemben.
De egyéb szempontból is változásokat hozhat a TGV Marseille térségében: a várost Lyonon keresztül összeköti Svájccal és Ausztriával, s a Barcelona felé a jövőben kiépítendő vonal közelebb viszi majd a gyorsan fejlődő spanyol gazdasághoz is, majd a torinói vonal megépítésével Észak-Olaszországhoz.
Az Európai Unióban a brüsszeli tervek szerint 2015-re épül ki a gyorsvasúthálózat. A nagy sebességű vonatok eddig általában csak a belföldi forgalomban közlekedtek, a technika fejlődése azonban lehetővé tette, hogy átlépjék az országhatárokat. A francia TGV például Belgiumon kívül Olaszországba és Svájcba is indít járatokat, a Thalys és az Eurostar szerelvényei Londonba, Brüsszelbe, Amszterdamba, Kölnbe és Düsseldorfba járnak.
Magyarországon belátható időn belül ilyen nagy sebességű vonatok nem fognak közlekedni. Jelenleg a csúcsot a Budapest--Hegyeshalom között közlekedő vonat tartja, amely óránként 160 kilométeres sebességgel közlekedik, ott sem végig, csak a 180 kilométeres szakasz mintegy kétharmadán. A MÁV szerelvényei átlagban óránként 120 kilométeres sebességgel közlekednek, a fejlesztésre tervek vannak, de forrás hiányában megvalósításukra a közeljövőben nincs esély. Változás akkor várható, ha Magyarország az unió tagja lesz, s az EU-tól támogatást kap a vasúti hálózat fejlesztésére, illetve ha Francia- és Németország kiterjeszti gyorsvasúti hálózatát Kelet-Közép-Európára is.