A magát a legnagyobb helyi munkaadónak és kelet-magyarországi befektetőnek nevező AES 1996-ban érkezett az országba, megvásárolva a Tisza II., a tiszapalkonyai és a borsodi erőművet, valamint a barnakőszént termelő Lyukóbányát. A privatizációs szerződésben kötelezettséget vállalt a meglévő gépek korszerűsítésére és bővítésére -- mondta Allan B. Dyer, az AES itteni vezetője, hozzátéve: az akkori megállapodás értelmében viszont az eladó ÁPV Rt. és a Magyar Villamos Művek (MVM) vállalta volna, hogy 20 éven keresztül megveszi az erőművektől a megtermelt áramot.
Jelenleg két különböző fórumon is folyik per a tényleges kötelezettségek tisztázása érdekében. A hosszú távú fejlesztések értéke a vállalatvezetés ígérete szerint egyébként elérhetné a 112 milliárd forintot is. Az amerikai igazgató ezért úgy látja: az itteni nem liberalizált árampiacon diszkriminációnak minősül, hogy más szereplőknek van ilyen szerződése.
Véleménye szerint a beruházások révén ők termelhetnék az országban a legolcsóbban az áramot, 1998-as árakon kilowattóránként 4,1 forintért.
A környezetvédelmi szabályok szigorodása révén azonban legkésőbb 2004 végén be kell zárniuk a borsodi és a tiszapalkonyai erőművet, ahol összesen közel négyszázan dolgoznak. A zárást egyébként feltehetően előre hozza, hogy 2003-tól nem az AES látja el Tiszaújvárost távfűtéssel, és a TVK megrendelései is bizonytalanok. Az erőművek bezárásával a nekik tüzelőanyagot szolgáltató 1100 fős Lyukóbányában is megszűnik a termelés. A nagyrészt a magmaradó Tisza II. erőmű révén Magyarországon 100 milliárd forintos éves árbevételt elérő és így nyereséges AES ígérete szerint a dolgozók ún. távozási csomagja jóval kedvezőbb lesz a törvények által előírtnál.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.