Befagyó mélyhűtött kivitel

Számos magyarországi élelmiszer-ipari cég oroszországi kivitele leállt amiatt, hogy az importőr magasabb vámot vetett ki a gyorsfagyasztott magyar árukra. Mint a Világgazdaság érdeklődése nyomán kiderült, a kivitelre még képes vállalatok így olyan megoldásokra -- külföldi alapanyag-vásárlásra -- kényszerülnek, amelyek miatt viszont a hazai termesztők értékesítési lehetőségei romlanak. A kicsit jobb helyzetben lévő, oroszországi töltőüzemmel rendelkező gyümölcslégyártók működését is megtorpantotta a vámemelés.
"Moszkva lépése hátráltatja a hűtőipar keleti exportjának fejlesztését" -- mondta lapunk érdeklődésre Beke György, a Magyar Hűtőipari Szövetség főtitkára. Bár az iparág exportjának mintegy 80 százaléka az uniós országokban talál vevőre, a következő évekre több cég a jelenleginél komolyabban számolt az orosz piaccal is.
A szövetség számításai szerint a forint sávszélesítése az idén önmagában 1,5 milliárd forint veszteséget okoz a hűtőiparnak, a vámemelés erre rakódó terhe mellett pedig végképp nincs értelme, hogy a cégek részt vegyenek a legközelebbi moszkvai élelmiszer-ipari seregszemlén. Holott a legutóbbi felmérések szerint nagy a kereslet a magyar gyorsfagyasztott termékek iránt.
Jobb helyzetben vannak azon hazai a gyümölcslégyártó cégek, amelyeknek már töltőüzeme is van Oroszországban. Mák Zoltán, a nyárlőrinci Olympos-Top Kft. külkereskedelmi igazgatója szerint azonban a vámemelés miatt felfüggesztették a szállítási és a folyó gyártásfejlesztési projektjeiket. A vámemelés csak betetőzte az exportot sújtó forintárváltozás és az export állami támogatása megvonásának hatását. Erre az évre egyébként 450-500 millió forint oroszországi értékesítést terveztek, amit az év első felében el is értek. Az igazgató szerint magyar nyersanyagtermelők látják a kárát, hogy a feldolgozók máshonnan, például éppen Oroszországból vagy Kínából lesznek kénytelenek gyümölcsöt vásárolni.
A nyersanyag-termelői kapcsolatok jövőjéről szintén borúlátóan nyilatkozott Fazekas Endre, a siófoki Sio-Eckes Kft. vezérigazgatója. Cégének a július 26-i orosz kormányhatározat miatt a második fél évben jobban megéri a 200 tonna gyümölcsvelő alapanyagát Görögországban, mint Magyarországon megvásárolni. Ezen 100-150 ezer dollárt veszítenek, ennyivel csökken a magyar árukivitel. A gond az, hogy a gyümölcskoncentrátumnak, illetve a -velőnek ugyan az a vámtarifaszáma, mint az eredeti gyümölcsnek. A Sio-Eckes azonban döntően a hazai bevételekből él.
A vetőmagüzlet is pang
Azonnal megindulna a magyar vetőmagexport, amint államközi megállapodás születne a fizetési feltételek javításáról -- mondta Hullán Tibor, a Vetőmag Terméktanács ügyvezető igazgatója a hír kapcsán, hogy az oroszok megemelték néhány vetőmag importvámját is. Itt elsősorban a repce és a mustármag érintett, de Oroszországban keresett a hibridkukorica vetőmagja is. A legnagyobb gond a fizetési biztonsággal van -- mondta Takács Géza, a bábolnai IKR Rt. vetőmagüzletágának igazgatója. A cég öt-hat integrált termelő vetőmagjából évente változóan 200-1500 tonnát ad el az oroszoknak, ami jóval több lehetne, mert az orosz gazdaságok keresik a magyar árut.