Az uniós tagországok közül mindössze háromban -- Ír-, Görög- és Olaszországban -- van olyan, hálózattal nem rendelkező rendszerirányító, amilyen -- a villamosenergia-törvény tervezete szerint -- Magyarországon is működik majd. A gyakorlatban azonban nincs jelentős különbség a két modell között. A független rendszerirányító az említett országokban államilag meghatározott tarifával bérli vagy lízingeli az átviteli hálózatokat azok tulajdonosaitól -- mondta érdeklődésünkre Tombor Antal. Elmondta még, hogy a magyar villamosenergia-rendszerben nincs szükség jelentősebb beruházásra a liberalizáció után szükséges rendszerirányító felállítása érdekében, csupán szabályozási lépésekre.
A liberalizációval összefüggő tarifareform sem jelent automatikus áremelkedést -- válaszolt Varró László, a Magyar Energia Hivatal (MEH) vezető közgazdásza. Az áramszolgáltatók, a Mavir Rt., az MVM Rt., a fogyasztói érdekképviseletek és az erőművek képviselőinek bevonásával felállított hálózatitarifa-bizottság feladata a jelenlegi árrések felosztása az egyes feladatok között, illetve az elosztáshoz, az átvitelhez, a rendszerirányításhoz kapcsolódó költségek meghatározása.
Az áramszolgáltatók hozzávetőlegesen kilowattóránkénti 5 forint körüli árrésének zöme a hálózathoz kapcsolódik, vagyis -- Varró László szerint -- legalább 4,50 forintot tesznek majd ki a majdani, úgynevezett hálózati díjak. Ennek -- az indokolt költségek mellett -- a szükséges felújítások fedezetét is biztosítania kell. Az átviteli és a rendszerirányítási díj ma tulajdonképpen az MVM Rt. árrése. Miután a közüzemi tevékenység a villamos művek számára jelenleg veszteséges -- a cég közlése szerint ebben az évben 47 milliárdnyi forintos ráfizetést jelent --, ez az árrés ma negatív. A szakértők szerint azonban kilowattóránként nagyjából egy forintra tehető, amelyből hozzávetőlegesen 20 százalékkal részesedik a rendszerirányítás.
A MEH vezető közgazdásza szerint a hálózatitarifa-bizottságnak az ősszel el kellene készítenie a tarifareformra vonatkozó szakmai javaslatát, hogy a 2003. január 1-jén kezdődi árampiaci nyitást megelőzően még időben, a jövő év első felében ismertek legyenek a játékszabályok a fogyasztók, a termelők és a kereskedők előtt.