Megkongatták a vészharangot az amerikai filmszakma képviselői s a velük szimpatizáló politikusok: az alacsonyabb költségek miatt egyre több produkció készül külföldön, s ez végső soron az egész nemzetgazdaságra nézve káros. Ezért szakmai körökben adókedvezményeket sürgetnek -- számol be a Reuters, emlékeztetvén, hogy a szakma -- legalábbis annak nem a reflektorfényben lévő része -- legalább két éve sürgeti a lépést.
Legutóbb Blanche Lincoln arkansasi demokrata szenátor terjesztett elő törvénytervezetet a kongresszusban, hogy a mozi- és tévéfilm-produkciók készítői kapjanak adótámogatást a növekvő bérköltségek ellensúlyozására. Üdvözölte a felvetést az American Film Marketing Association (AFMA) szakmai szervezet elnöke, aki szerint elsősorban nem a hatalmas gázsikat bezsebelő filmcsillagokra vagy sztárrendezőkre kell gondolni, hanem az alacsony költségvetéssel dolgozó kisebb stúdiókra. Jean Prewitt szerint ezek ugyanis a szakmai műhelyek profitálnak a legtöbbet abból, hogy a tengerentúlon alacsonyabbak a bérköltségek. Mert a kisebb stúdiók kiadásainak oroszlánrésze a bérekből adódik, míg az "álomgyári" szuperprodukciókban milliókat költenek a különleges effektusokra.
Az arkansasi szenátor javaslata szerint a 200 ezer--10 millió dollár közötti költségvetéssel készülő filmekhez adóhitelt vehetnének igénybe a gyártók, mégpedig a dolgozók illetményének 25 százalékáig terjedő mértékben, sőt, bizonyos esetekben ez az arány elérhetné a 35 százalékot is. A szenátor emlékeztetett ara, hogy Kanadában, Nagy-Britanniában, illetve és Ausztráliában már a 90-es évek elején megszavazták a filmeseknek az adókedvezményeket. Így például Kanadában egy-egy film elkészítésének költségeit akár 30 százalékkal is lehet csökkenteni.
Az adótámogatási elképzeléseket alátámasztja az amerikai kereskedelmi minisztériumnak a filmgyártás nemzetgazdasági hasznáról készült elemzése. E szerint a külföldi filmforgatás évi 10 milliárd dollár bevételtől fosztja meg a különböző kiszolgáló -- étkeztetés, szállítás, kölcsönzés stb. -- cégeket. Ugyanez az összeg kétmilliárd dollár volt 1990-ben. Mindent egybevetve a filmiparban 50 milliárd dolláros bevétel csapódik le, s közvetlenül vagy közvetve 630 ezer amerikait foglalkoztatnak.
Eközben Európa is mozgolódik: Hollywood egyeduralmának megtörését remélik Brüsszelben az európai filmipar támogatását célzó közösségi Media Plus programtól, melynek keretében jelentős mértékben bővül a filmes produkciók készítését segítő támogatások költségvetése. A hagyományos támogatási formák mellett a projekt új elemeként a jövőben kedvezményes hitelekkel segítik elő a filmiparban érdekelt vállalatok pénzügyi helyzetének javítását.
A háttérben egyebek mellett az áll, hogy bár Európában jóval több film készül, mint az USA-ban, mégis az amerikai produkciókhoz köthető az európai mozik jegyárbevételének háromnegyede. Az Európai Bizottság és az Európai Befektetési Bank (EIB) közös, Audiovisual i2i nevű programjának keretében összesen csaknem egymilliárd eurót pumpálnak az európai filmgyártásba. Brüsszel 2001 és 2005 között a Media Plus program révén 400 millió euróval támogatja az európai filmkészítőket.