Nem igazolódott be az a korábbi előrejelzés, mely szerint az idei minimálbér-emelést követően a munkavállalókat javarészt részmunkaidőben foglalkoztatják majd a munkaadók, ily módon csökkentve a bérköltséget -- felelte lapunk érdeklődésére Tóth László, a Gazdasági Minisztérium foglalkoztatásstratégiai főosztályának vezetője. Ismeretes, hogy a minimálbér januári emelésével kapcsolatban a szakszervezetek számos fenntartása közt szerepelt az is: a munkavállalók zöme rá lesz kényszerítve arra, hogy részmunkaidőben dolgozzon. A számadatokat ismertetve Tóth László elmondta: bár valamelyest nőtt a részmunkaidős foglalkoztatás aránya, az még mindig csak pár százalékos. Míg a minimálbér-emelés előtt ez 3-4 százalékot tett ki, addig jelen pillanatban 5,9 százalékos az aránya -- ismertette a főosztályvezető. Szerinte az utóbbi adat az év hátralévő részében valószínűleg már nem változik, egyebek közt azért, mert a munkaadók részéről e foglalkoztatási formának a bevezetése szervezési többletfeladatot jelent.
Tóth László úgy látja: akkor bővülhet jelentősen a részmunkaidős foglalkoztatás aránya, ha az évek során számottevő reálkereset-javulás következik be. A belső fogyasztás növekedésével ugyanis a szolgáltatások iránti igény is megnő, vagyis az a szektor, melyben a legjellemzőbb a részmunkaidős foglalkoztatás -- fejtette ki.
A külföldi részmunkaidős foglalkoztatás növekedésével kapcsolatban elmondta: a nyugati országokban nem ment végbe az a folyamat, hogy a nőket tömegekben vette volna fel az ipar. Ehelyett ők jellemzően a háztartásban maradtak, és most "pluszmunkaerőként" részmunkákat vállalnak. Rajtuk kívül a nyugati fiatalok azok, akik szívesen dolgoznak részmunkában -- mondta a főosztályvezető.
A közel 800 főt foglalkoztató Ganz Híd-, Daru- és Acélszerkezet-gyártó Rt.-nél nem jellemző a részmunkaidős foglalkoztatás, és nem is tervezik, hogy a főállású dolgozókat a jövőben ebben a formában alkalmazzák -- tudtuk meg Markovics Györgynétől, a társaság gazdasági igazgatójától.
A statisztikák szerint a szálloda-, a nyomdaipar és vendéglátás az egyik olyan terület, ahol már most is jellemző lehet a részidős foglalkoztatás. Ugyanakkor az általunk megkérdezett cégek többsége ma még nem él a lehetőséggel. Abonyi Judit, a Pannoniához tartozó Ibis Volga Hotel humánpolitikai vezetője szerint a hazai szállodákban nem annyira jellemző a részmunkaidős foglalkoztatás. Beteg Sándor, a Danubius Hotels Rt. vezérigazgatója elmondta: csak azokat a munkavállalókat foglalkoztatják így, akik ezt külön kérik.
A mátészalkai Carl Zeiss Hungária Optikai Kft.-nél a rendelésállományhoz úgy alkalmazkodnak, hogy soron kívüli megrendelések esetén meghatározott időre szóló szerződésekkel bővítik az egyébként 1100 fős létszámot, ha pedig kevesebb a munka -- amint az idén is történt --, nem vesznek föl nyári munkára főiskolásokat, illetve a közelmúltban részben leállt a gyár: a dolgozóknak kiadták a szabadságukat.
Az Audi Hungária Motor Kft. az anyacég szokásos nyári termeléscsökkentéséhez igazodva az elmúlt hetekben csökkentette a termelést: a négy- és hathengeres benzinmotorok gyártósora két hétig három helyett két műszakban dolgozott. A járműgyár termelése változatlan, s naponta 250 Coupét, Roadstert és A3-ast bocsát ki.
Esztergomban egyelőre az eredeti éves terv szerint folyik a munka. E szerint az idén exportra 57 ezer, a magyar piacra 31 ezer autót gyárt a társaság, bár a pr-vezető, Tihanyi Tamás elmondta, az exportban némi nehézséget tapasztalnak. Ebben az évben nem módosítottak a munkaidő szerkezetén, és változatlanul napi 250-300 személygépkocsi készül két műszakban.