A klónozással és az őssejtek felhasználásával kapcsolatos vélemények rendszerezése végett egy melbourne-i lap idéz egy ottani kutatót, aki szerint a tudóstársadalom száz százalékig egyetért abban, hogy új emberi egyed előállítását célzó klónozást nem szabad végrehajtani. Megoszlanak viszont a vélemények a két másik fontos művelet tekintetében: lehet-e gyógyászati, szövetképzési célokra kísérleteket folytatni klónozott őssejtekkel, illetve pete és ivarsejt mesterséges egyesítésével (lombikbébi-eljárás keretében) létrehozott őssejtekkel.
A kérdés gyakorlati megítélésében az egyik végletet a Vatikán képviseli, amely mindkét beavatkozási mód ellen fellép, és ezt az álláspontot a pápa az amerikai elnök legutóbbi látogatása során is Washington tudomására hozta. Az Egyesült Államok képviselőháza a minapi döntésével (VG, 2001. augusztus 2.) a gyógyászati és a reproduktív célú klónozást egyaránt megtiltotta, nincs viszont határozat arról, hogy az állam támogassa-e a mesterséges fogamzást célzó -- engedélyezett -- műveletek keretében már nagy számban megtermékenyített peték őssejtkutatások céljára való felhasználását. Ez utóbbiról Bush elnök még a kongresszus szeptemberi ülésének kezdete előtt döntést kíván hozni. Az egész kérdés legenyhébb megítélésére e pillanatban Nagy-Britannia ad példát, ahol az őssejtkutatások céljára akár az emberi klónozással létrehozott csírakezdeményezések is felhasználhatók, ha ez gyógyászati célokat szolgál és a műveletek révén kizárják a reproduktív célú beavatkozást.
Az Egyesült Államok géntechnikai ipari köreiben óriási csalódást keltett, hogy a képviselőház a gyógyászati célokra remélt klónozási-kutatási engedélyt is megtagadta. Iparági képviseleti szervezetek szerint a legjobb szakemberek máris készülnek arra, hogy a brit laboratóriumokban folytassák tevékenységüket. További veszélyes következménynek tartják, hogy a fiatal és tehetséges amerikai biológusok és orvosok eleve nem fognak az adott részterületre szakosodni, ami azt jelenti, hogy a szükséges technikákat illetően jelentős szakemberhiánnyal kell a későbbiekben szembenézni.
Márpedig a kutatások jelenleg különösen kritikus fázisban vannak. Azokat a folyamatokat kell gondosan kifürkészni, hogy az osztódás egészen korai stádiumaiban lévő pete-, illetve az ekkor keletkező őssejtek további fejlődését miként lehet abba az irányba vinni, hogy meghatározott szövetek képződjenek. Ilyen (ideg-, hasnyálmirigy-, izom-) szöveteket kellene tudni pontosan leírható ipari folyamat keretében kinyerni, hogy beültethető "pótalkatrészek" álljanak elő például egy gerincsérüléses bénulás, cukorbetegség vagy egy szívinfarktus utáni gyógyulás céljára.
Az engedélyezést vagy ennek elutasítását két szempontból is megvizsgálja az International Herald Tribune szemleírója. Egyfelől arra a következtetésre jut, hogy több millió amerikai rászorulónak, azok hozzátartozóinak -- rajtuk keresztül pedig a közvéleménynek -- nem lehet a későbbiekben "politikailag eladni", miért kell tovább szenvedni, amikor például Nagy-Britanniában esetleg sikerül megoldani súlyos ártalmak kezelését és gyógyítását. A lap az érme másik oldaláról szólva arra is figyelmeztet, hogy amint a gyógyászati célú klónozás és az "emberi pótalkatrészek" ügyében egyszer kint van a szellem a palackból, akkor többé nem lehet visszatérni a korábbi állapothoz. Márpedig ma még elképzelés sincs arról, hogy ki, hol, milyen szövetet vagy pótlásra szánt szervet hozhat létre, azt hol tárolja és milyen feltételek alapján kereskedhet vele. Emellett -- írja az IHT -- egy ponton túl arra sincs semmilyen garancia, hogy ne indítsanak el terhességet az eljárás révén.
Ez utóbbi eshetőség különösen ádáz viták számára nyitott teret az utóbbi időben. Hiába figyelmeztetnek például állati klónozást eddig több-kevesebb sikerrel végző szakemberek, hogy elenyésző a sikeres beavatkozások aránya, és nagy számban jöttek világra holt, vagy torz utódok, illetve került sor vetélésre. Ezért -- hangoztatják kutatók -- óriási felelősséget vállal magára az, aki (mint az olasz Severino Antinori professzor) máris fontolgatja nagyszámú klónozás végrehajtását. A dolog zavaros hátterére utal a Spiegel magazin azon megjegyzése, hogy ilyen esetekben az amerikai jogrend milliárdos összegű kártérítési igény érvényesítését is lehetővé teszi. A Sunday Times pedig arra figyelmeztet, hogy eddig csak birkát, szarvasmarhát, sertést, kecskét, egeret és majmot sikerült klónozni. Ugyanolyan képzett szakemberek viszont nem tudták ezt megismételni patkánnyal, nyúllal, kutyával, macskával.