Szeptember végére várható, hogy a Hírközlési Főfelügyelet (HíF) javaslatot tesz a vezetékes hálózatból indított és mobilban végződő telefonhívások maximális hatósági árára -- jelezte Frischmann Gábor elnök a Budapest Business Journal által szervezett távközlési konferencián. A hatósági ár bevezetését a júniusban elfogadott új hírközlési törvény július 1-jétől írja elő, a kormányzat a magasnak tartott fix-mobil hívásdíjak letörése érdekében kezdeményezte a lépést.
Ellenzéki képviselők szerint alkotmányos jogsértés, hogy a törvény és a hozzá kapcsolódó rendelet nem egy időben lép életbe. Stumpf István kancelláriaminiszter a képviselők kérdésére adott válaszában hivatalosan cáfolta a jogsértés tényét. Jelezte azt is, hogy a HíF május vége óta végzi a szükséges adatok felmérését, amely várhatóan október közepére hoz eredményt. Frischmann Gábor elmondta, a mobilszolgáltatók minden szükséges adatot a főfelügyelet rendelkezésére bocsátottak.
Hasonló költségmegállapítási vizsgálatot folytat a HíF a telefonos internetezéssel kapcsolatban is, mivel karácsonytól -- illetve a szükséges rendelet megjelenésétől -- ennek ára is hatósági lesz. Az elnök és a Gazdasági Versenyhivatalt vezető Nagy Zoltán egyaránt nem látja, hogyan lehetne a hatósági internetárat és annak az érintett szolgáltatók közötti megosztását jól meghatározni. Frischmann Gábor jelezte, hogy a piaci szereplők segítik a megfelelő adatok összegyűjtését, de az egyes cégek érdeke számos ponton eltérő. Mint mondta, nemzetközi szinten sincs egyértelműen elfogadott módszer az internetes költségek meghatározására.
Stumpf István ismét utalt arra, hogy az új hírközlési törvényhez várhatóan 35-40 rendelet kapcsolódik majd, az előkészítést tematikus csoportokban végzik, és a legsűrgősebb szabályozási pontoknál már szeptemberre elkészülhet a munka döntő része. A miniszter szerint türelemre van szükség a harmadik generációs mobiltelefon-hálózatok tendereztetésénél. A befektetői hangulat gyorsan változik, nem eldöntött, hogy árveréssel vagy a kínált technológiák versenyeztetésével célszerű-e dönteni a pályázók között, de sem a piaci kereslet, sem a technológiai igény nem sürgeti a kormányzatot.