Átalakul az orosz kiskereskedelem

A lap szerint a lassuló infláció, a stabil rubel, valamint a növekvő személyi bevételek révén (tavaly 9,1, az idén 9,2 százalékkal) nő a vásárlóerő. A moszkvai kiskereskedelmi fellendülés -- elemzők és a piac résztvevőinek egybecsengő véleménye szerint -- nem fog lelassulni a közeljövőben. Az ágazat jelenlegi 10 százalékos növekedése egybeesik a nagy nyugati befektetők által vezérelt komoly építkezési hullámmal. Mindez arra késztette a helyi vállalatokat, hogy újragondolják hálózatbővítési terveiket, ha nem akarják elveszteni piaci részesedésüket.
A folyamat eredménye több -- a Moscow Times szóhasználatával -- "civilizált" kiskereskedelelmi eladótér és kevesebb szabadtéri piac és kioszk. Ennek ellenére ez utóbbiak adják a kiskereskedelmi forgalom kétharmadát: az egy lakosra jutó modern eladótér 35 négyzetméter, ugyanakkor Prága 174, Varsó 217, London 275, Madrid pedig 491 négyzetméterrel büszkélkedhet.
A nemzetközi ingatlanbefektetési tanácsadó cég, a Jones Lang LaSalle úgy tájékoztatta a lapot, hogy ebben az évben 525 ezer négyzetméternyi modern eladótér létesül az orosz fővárosban: több mint a posztszovjet érában eddig összesen. És ez csak a kezdet -- idézi a Moscow Times Makszim Karbasnyikovot, a LaSalle illetékes vezetőjét. A kormánynak a gazdasági háztartás rendbetételében elért mostani sikerei arra ösztönzik a nyugati társaságokat, hogy erősítsék jelenlétüket a világ egyik legígéretesebben növekvő piacán.
A teljes oroszországi kiskereskedelem az idei első hét hónapban 53 milliárd dollárra rúgott, s ennek harmadát a moszkvaiak vásárlása adja. A kimutatások szerint a fővárosiak vásárlóereje a legnagyobb, olyannyira, hogy még a második helyen lévő szentpétervári vásárlóerő mértékénél is ötször nagyobb.
E moszkvai átlagfizetés az idén 5970 dollár, míg 1998 júniusában -- az augusztusi krízis előtt -- még 8 ezer dollár volt, és 1999 júniusában 2800 dollárra esett. Az emelkedés tehát jelentős, még ha -- az állami statisztikai hivatal jelentése szerint -- a város lakossága 47 százalékának éves jövedelme csupán az 1730 dollárt haladja meg, és 10 százalékáé még az 500 dollárt sem éri el.
Az orosz főváros lakosai ugyanakkor a jövedelmük több mint 80 százalékát költik fogyasztási cikkekre, míg Londonban csak 38, Prágában pedig 40 százalék ez az arány. Makszim Karbasnyikov ugyanakkor megjegyzi, hogy a prágaiak a bevételük 20 százalékából fedezik a lakásuk rezsijét, Moszkvában azonban csak 4 százalékra van szükség.
A gazdaságfejlesztési és kereskedelmi miniszter-helyettes, Vlagyimir Sztrzalkovszkij szerint a lakossági jövedelmek emelkedése és a rubel relatív stabilitása megteremtette az igényt az importált termékek -- köztük az élelmiszerek -- iránt. Mindez együtt jár azzal, hogy amíg 1999-ben az élelmiszerárak 35 százalékkal emelkedetek, tavaly a drágulás csupán 18 százalékos volt.
Moszkva hivatalosan regisztrált mintegy 8,5 milliós lakossága napközben 16 millióra bővül a várost érintő átutazók és a bejáró dolgozók révén -- akik bevásárlásaikat is itt intézik.
A moszkvai főpolgármester, Jurij Luzskov 1996-ban vágott bele a város kereskedelmének "civilizálásába", amikor 40 ezer bódéáruda fokozatos megszüntetését határozta el, amelyekből mára csupán 5 ezer maradt. Három évvel később a város 200 szabadtéri piaca közül 106 bezárását rendelte el 2002-ig, s az így megszűnő egymillió négyzetméternyi eladóhely a város teljes kiskereskedelmi kapacitásának 20 százalékát teszi ki. Ugyanakkor célul tűzte ki, hogy 2020-ra a teljes kereskedelmi terület 14 millió négyzetméterre emelkedjen.