Széchenyi-terv nyomdák nélkül

A Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség főtitkára, Peller Katalin ez ügyben levelet írt Matolcsy György gazdasági miniszternek, valamint a nemzetközi grafikai ipar munkaadói szövetségének, az Intergrafnak is amiatt, hogy a nyomdák, valamint a papírhulladék-begyűjtő és -feldolgozó cégek nem indulhatnak a jövő évi Széchenyi-terv-pályázaton.
A szövetség a brüsszeli székhelyű szervezeten keresztül kívánja tájékoztatni az EU-t, s az egyik parlementi képviselő útján kezdeményezik az Országgyűlésben a miniszter személyes megkérdezését is.
Peller Katalin lapunknak úgy nyilatkozott: gazdaságilag semmivel sem indokolható, hogy a feldolgozóiparon belül az említett ágazatokat kizárták a pályázók köréből. A megkülönböztetés -- szerinte -- sérti a verseny szabadságát és a piaci szereplők esélyegyenlőségét.
A hazai nyomdaipar -- mely mintegy négyezer céget számlál -- 85-90 százaléka kis- és középvállalkozás, melyek mögött nem áll tőkeerős külföldi tulajdonos. A nyomdászat beruházásigényes, ugyanakkor tőkeszegény ágazat. Ha a cégek nem tudnak fejleszteni, félő, hogy az EU-csatlakozást követően a vállalkozások nagy többsége tönkremegy, s képtelen lesz versenyezni a német vagy holland nyomdaiparral.
A lapunk által megkeresett cégek vezetői névvel nem merték nyilatkozatukat vállalni, mivel tartanak attól, hogy a jelenleg futó pályázatukat -- az idén még indulhattak -- kedvezőtlenül bírálják el. Hangsúlyozták, hogy a néhány tíz milliós kamattámogatás -- ellentétben a vissza nem térítendő támogatással -- nem jelent igazi segítséget. Egy nyomdai gép 100-200 millió forintba is kerülhet, s a beruházás megtérülése négy-hét év. A nyugat-európai cégek három-öt évente újítják fel gépparkjukat. A piaci verseny jelenleg is éles, a hazai könyvkiadók az alacsonyabb árak miatt nemritkán már manapság is Szlovákiában vagy Szlovéniában nyomtatják a könyveket. Az uniós tagságra készülve a környezetvédelmi kérdések is fókuszba kerülnek, ezért sem érthető a hulladékbegyűjtők és -feldolgozók kirekesztése. A vállalkozások gépeiket csak importból, főleg Németországból, Angliából, Olaszországból tudják beszerezni, s információink szerint az ottani gyártók magyarországi képviselői sem örülnek a döntésnek.
A Gazdasági Minisztérium illetékes ipari főosztályán próbáltunk információt szerezni arról, hogy mi volt az oka a kirekesztésnek, de megkeresésünkre nem érkezett válasz.