Újabb védelem Ózdnak

Az egyetlen hazai betonacélgyártó, az ÓAM Rt. nem szolgálja ki a körülbelül 14 milliárd forint forgalmú hazai piac egészét, érvelése szerint az olcsó import miatt nem termel teljes kihasználtsággal. A német tulajdonú társaság további piacvédelemre számít a Magyar Vas és Acélipari Egyesülés (MVAE) közbenjárásával, rövidesen lengyel és talán moldovai betonacélt is nehezebb lesz behozni.
Ez azonban megnehezíti a már most is behozatalra kényszerülő hazai felhasználók helyzetét, ahogyan a betonacélt behozó társaságokét, például a CES Group Rt.-ét is.
A magyar acélpiacon egyedül a betonacélok iránti kereslet lendült fel az idén, a többi termékcsoporté gyengült az MVAE adatai szerint. Az első nyolc hónapban Ózd 94 ezer tonna betonacélt értékesített belföldön, ahol emellett 47 ezer tonna importáru kelt el. A múlt év azonos időszakában -- a 260 tonnás diósgyőri áruval együtt is -- csak 69 ezer tonnát forgalmaztak a hazai cégek, az ideihez hasonló nagyságú import mellett.
A behozott betonacél bő fele Lengyelországból érkezett, de Ausztria, Moldova és Csehország is nagyobb tételt szállított. Az MVAE Moldovával szemben (is) importkorlátozást szorgalmaz, lehetőleg a jövő év elejétől.
Az ÓAM Kft. hatvanszázalékos kapacitással termel betonacélt a komoly importnyomás miatt -- mondta Bujpál László kereskedelmi igazgató a Világgazdaság érdeklődésére. A csehországi behozatallal szemben némi védelmet jelent a cégnek az államközi szerződésben rögzített kvóta. A lengyel importot november 1-jétől 4,5 százalékos általános vám sújtja az év végéig, jövőre pedig korlátok közé szorul az onnan vámmentesen behozható mennyiség, akkor 17 ezer tonnás vámmentes kvóta lesz életben, s megmarad a 4,5 százalékos vámteher is. A FÁK-államokkal szemben azonban -- Ukrajna kivételével -- szerinte védtelen a magyar acélipar. Fehéroroszországból, Moldovából több tízezer tonna betonacél érkezik Magyarországra, Bujpál László szerint irreálisan nyomott áron.
Az idén 200-210 ezer tonnásra tehető magyar betonacélpiacon az ÓAM 65-70 százalékos piaci részesedéssel bír az igazgató szerint. Az arány 1998--99-ben még 80 százalék felett volt, tavaly 60, az idén némi emelkedés várható.
"A nyugat-európai, illetve a már kiépített piacgazdasággal bíró országok -- így például Csehország, Lengyelország -- termékeivel vállaljuk az elkerülhetetlen versenyt" -. mondja Bujpál László, aki szerint viszont a FÁK-tagállamokból a piacitól 5-6, néha 10 százalékkal lefelé térített tonnánkénti áron szállítanak -- esetenként bizonytalan minősítésű -- terméket Magyarországra.
Megoldást a hathatós piacvédelem jelentene -. véli a kereskedelmi igazgató. Ezirányú kezdeményezéseik azonban eddig nem hoztak sikert. Az ÓAM tulajdonosa állami támogatás nélkül 45 millió márkából elektroacélművet létesített a magyarországi betonacél- és hengerhuzal-ellátás érdekében, de az importtal szemben fokozottabb védelemre is számított.
Az évi több ezer tonna betonacélt felhasználó magyar építőipari vállalatoknál viszont gond, hogy az ÓAM Kft.-től nem tudtak kellő mennyiségű alapanyagot venni. A Középület-építő Rt. százszázalékos tulajdonában lévő Szerkezetépítő Kft. például évi 1500-2000 tonna betonacélt használ fel -- mondta Nagy Mihály ügyvezető. Az ÓAM üzemzavara miatt a kft.-nek bő egy hónapjába telt új beszerzési forrást találnia. Jelenleg Ausztriából és Moldovából vásárol, a minőséggel és a szállítási határidővel is elégedett. Lengyelországból a szállítási határidő, Ukrajnából minőségi okok miatt nem vásárol. Az igazgató szerint alig olcsóbb a hazai betonacél az importnál.
Az évi 3-4 ezer tonnát felhasználó Hídépítő Rt. ellátási osztályvezetője, Bakó Ferenc viszont reméli, hogy betonacél-szükségletük 80-85 százalékát változatlanul Ózdról szerzik be. Szerinte a hazai vásárlás a szállítási határidők miatt biztonságosabb az importnál, nincs is külhoni szállítója a cégnek.