Utat a magánbefektetőknek

A pszichiátriai betegeket ellátó intézet tulajdonosa az állam, a krónikus ellátásra szorulók után 4960 forint napidíjat fizet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár.
Bujdosó doktor felháborítónak tartja, hogy amíg a szomszédságukban lévő szálloda szobaára 12 ezer forint naponta, ami mellé csupán reggeli jár a vendégnek, neki annak alig több mint harmadáért háromszori étkezést és teljes körű egészségügyi ellátást kell nyújtani. A felháborító ebben az állam monopolhelyzete, amivel úgy is visszaél, hogy a szociális intézmények hiánya miatt az egészségügyre hárítja az ellátásra szorulók gondozását. Pedig szerinte egy pszichitáriai közösségi rendszer, amelyhez járóbeteg-ambulanciák, szociális otthonok és foglalkoztatók is tartoznak, lényegesen olcsóbb lenne a társadalom számára. A világ fejlettebb és gazdagabb országaiban sem a biztosító dolga valamennyi, a különféle okok miatt pszichiátriai ellátásra szorulók ápolása.
Hazánkban egyébként a lakosság 1 százaléka súlyos pszichiátriai beteg, s mintegy 7 százalék a különféle okok miatt -- közte a szenvedélybetegségekben szenvedők -- gondozást igénylő, akiknek nem az egészségügyi intézményekben lenne a helyük. S ami riasztó: a hatvan éven felüliek 8 százaléka időskori leépülés (demencia) miatt kerül a pszichiátriai intézetekbe, pedig legtöbbször csupán az önellátás hiánya miatt szorulnak felügyeletre. Jelenleg helyhiány miatt három évet kell várakozni arra, hogy egy pszichiátriai beteg speciális önkormányzati otthonba kerüljön.
Mint mondja, nem az a kérdés, hogy a pszichiátria biztosítói finanszírozása rossz, ezt a szakterületet is ugyanolyan elvtelenül támogatják, mint az egészségügy többi területét. Ennek oka, hogy nincs megfelelő filozófia és egészségügyi rendszer, s azt a korábbi kormányzatok sem teremtették meg. Ahelyett, hogy a politika meghatározná, mi nyújtható a tb-járulékok és az adók fejében az állampolgároknak, álságosan teljes körű egészségügyi ellátást ígér. Márpedig amit ez tartalmaz, az nagyon sovány, s ezt gyakran az orvosokon kérik számon a betegek.
Az igazgató azért tartaná fontosnak a magánszféra előretörését az egészségügyben, mert a forrásgyarapodás mellett kiválthatná a paraszolvencuiát is. Példaként említi, hogy intézetében az egyágyas szobát igénylő pácienseknek napi 2500 forint külön díjat kell fizetni, aminek ellenében számlát kapnak. Bujdosó doktor szerint fontos lenne az is, hogy a krónikus betegeket ellátó egészségügyi intézmények számára az önkormányzatok pénzéből legalább 35-50 milliárd forintot átcsoportosítsanak, s nyissák meg a kórházak kapuit a szakmai és pénzügyi befektetők számára, amihez meg kell teremteni a jogi-pénzügyi szabályokat is.