Vonzó lett a térségi logisztikai piac

Magyarország, Csehország és Lengyelország egyre több, elosztásra szakosodott céget vonz. A gyártóvállalatok előszeretettel választják ezt a régiót, és a kapcsolódó szolgáltatások is egyre gyakrabban települnek térségünkbe -- szögezi le a Healey & Baker Az idei európai disztribúciós trendek című összeállításában.
A Healey & Baker jelentése 16 európai országot állít rangsorba az alapján, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal rendelkeznek mint elosztási központok, és összehasonlítja a helyszíneken felmerülő költségeket. A költségek tekintetében Magyarország elöl áll a listán, harmadik a munkaerőköltséget tekintve, negyedik a telekárak sorában és nyolcadik a bérleti díjakban.
Az infrastrukturális fejlesztések további lehetőséget jelentenek, különösen a vasúti szállítás előtérbe kerülése. Magyarország jó helyen áll, előnyére válhatnak ezek a változások, mert az úthálózat és a vasúti hálózat kategóriájában a 4. és az 5. helyet szerezte meg.
Charles Taylor, a Healey és Baker Budapest ügyvezető partnere szerint a hazai ipari beruházások piaca az elmúlt negyedév legerősebb szektora volt, és minden esély megvan a további fejlődésre, mert a kiszolgáló iparágak iránti igény meghaladja az új fejlesztések kínálatát. A szakértő úgy látja: a piac jól alakul majd a következő hónapokban is.
A tavalyi év nagy áttörést hozott az ipari és raktáringatlanok piacán, Budapesten és agglomerációjában. Ez évben ugyanis több, korszerű bérelhető területet kínáló ingatlan fejlesztése kezdődött el könnyűipari, logisztikai és raktározási tevékenységet végző cégek számára. Mindez azért is jelentős, mert 2000 előtt ez a piaci szegmens nem érte el és nem követte a ingatlanpiac más területeinek fejlődési ütemét -- véli a DTZ nemzetközi ingatlan-tanácsadó.
Az idén a fejlesztési kedv tovább nőtt, így a harmadik negyedév végére az új építésű logisztikai és üzleti parkokban már megközelítőleg 113 000 négyzetméter a teljes területkínálat. A legkedveltebb fejlesztési területnek továbbra is az M1-M7-es autópályák és az M0-s körgyűrű által bezárt háromszög, illetve az M1-es autópálya vonzáskörzete bizonyult. Mindemellett Budapest déli határán, az M0-M5-ös vonalán is több hasonló jellegű ingatlan építését tervezik.
Ahogy az irodapiacon, úgy a modern ipari létesítmények esetében is valószínűsíthető, hogy a kínálat növekedni fog, hiszen a könnyűiparban érdekelt, raktározással, logisztikával vagy akár kiskereskedelemmel foglalkozó cégek hatékony működésükhöz igénylik a korszerű épületeket. A városon kívüli ipari parkok, iroda- és raktárfejlesztések száma tovább nő, hiszen csupán 2002. év végéig, további 120 000 négyzetméternyi új terület felépítése szerepel.
Középtávon esetleges túlkínálat alakulhat ki, azonban hosszabb távon az új építések üteme egészséges párhuzamban áll a növekvő becsült igényekkel. A kínálat egy része a felszabaduló, javarészt korosabb ingatlanállományból adódik majd, melynek újbóli bérbeadása meglehet, nehézséget jelent a tulajdonosoknak.
Természetesen az épületek egy részét a cégek továbbra is saját használatra építik vagy építtetik, de a bérbeadási céllal épített ingatlanok száma is jelentős marad.
Bár mára a piacon több kedvező elhelyezkedésű, megfelelő bérleti feltételeket kínáló, modern terület várja a bérlőket, a vélelmezett lappangó kereslet ez idáig csak lassan eredményezett tényleges bérleti vagy adásvételi üzletkötést.
Máig érezhető egyfajta bizonytalanság az új ingatlanokkal szemben, hiszen 2000 előtt nem volt igazi piaci múltja e létesítményeknek Magyarországon. A valóságban a spekulatív fejlesztések közül csak keveset sikerült felépítésükkor azonnal bérbe adni. A DTZ becslése szerint jelenleg 100 000 négyzetméter iránt van kereslet a piacon, melynek körülbelül 60 százaléka aktív ingatlankeresés.