K&H nélkül a Hajdúgabona
A cég most 82-83 százalékban dolgozói kézben, 16-17 százalékban belföldi társaságok kezében van, a fennmaradó rész önkormányzati tulajdon. Alaptőkéje 250 millió forinttal 2,275 milliárdra csökkent.
A cég 1998-ban még - döntően az orosz pénzügyi válság miatt - 870 millió forint mérleg szerinti vesztesége volt, s az orosz piacon mintegy 700-720 millió értékű búzáját vesztette el. Akkor indított, hároméves újjászervezési programja révén 1999-ben csaknem 50 millió, 2000-ben 43 millió forint nyereséget ért el.
A reorganizációban döntő szerep jutott a költséggazdálkodás és a termelékenység javításának. 850-ről 500-ra csökkentették a létszámot, amely mára 470 főre csökkent. A program első évében a leépítés mintegy 80 millió forintot vitt el a nyereségből. A 18 telephely némelyikén leállított üzem helyett a megmaradókat több műszakban működtették.
Piacot sem a malmi, sem a takarmánykeverői szegmensekben nem vesztett a cég. A 4,5-5 milliárd forint piaci értékű cég két év alatt 250 millió forint árbevételre tett szert ingatlanai eladásából.
Az elnök-vezérigazgató szerint a Hajdúgabonáé a magyar lisztpiac 8-10 százaléka: a hazai előállítású 1,3-1,5 millió tonna lisztből 130-140 ezer tonnát állít elő. Évi 45 ezer tonna keveréktakarmányt gyárt.
Idei árbevétele közel 8 milliárd forint. A nyereséget 370 millió forint körülre várja. A nyereséget az mrp-szervezet kötelezettségeire, céltartalékképzésre, illetve az orosz kinnlevőségek leírására fordítja.
Alaptőkét csökkentett legutóbbi közgyűlésén a debreceni Hajdúsági Gabonaipari (Hajdúgabona) Rt. Lakatos Zoltán elnök-vezérigazgató a Világgazdaságnak a lépést a tulajdonosi kör szűkülésével magyarázta, a társaság ugyanis visszavásárolta a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 9,9 százalékos tulajdoni részét. Ezen részvényeket bevonták. Fehér István-->
