Nagy lehet a baj: Oroszország már Kazahsztántól kér benzint - a drónháború az üzemanyagpiacon is fájdalmas csapást mért a Kremlre

Üzemanyaghiánnyal küzd Oroszország, ezért Moszkva már a szomszédos Kazahsztántól próbál benzint beszerezni - írja az Oilprice.com. A helyzet különösen kínos a Kreml számára, hiszen Oroszország hagyományosan a világ egyik jelentős üzemanyag-exportőre, most azonban a finomítók elleni ukrán dróntámadások és a nem tervezett javítások miatt importra szorulhat.

A Reuters iparági forrásokra hivatkozva, korábban arról írt, hogy Oroszország mintegy 50 ezer tonna AI–92-es benzin importjáról tárgyal Kazahsztánnal. A cél a belföldi hiány enyhítése, amely több nagy közép-oroszországi finomító kiesése után alakult ki. A támadások következtében az ország benzintermelése június végére éves alapon hozzávetőleg 25 százalékkal esett vissza.

A helyzet súlyosságát mutatja, hogy az orosz kormány már több rendkívüli eszközt is mérlegel. Az exportkorlátozások mellett szóba került a finomítók támogatásának emelése, valamint a benzinimport is. Moszkva ebben a hónapban azt is engedélyezte, hogy a hazai piac ellátására alacsonyabb minőségi előírások mellett gyártsanak benzint és dízelt.

Kazahsztánnak is fájhat az üzlet, nem csak Oroszország szenved

Asztana ugyan benzinfelesleggel rendelkezik, de a segítség korántsem kockázatmentes. Kazahsztán jóval kisebb üzemanyagtermelő, mint Oroszország, ráadásul az atyraui finomító június 26. és július 20. közötti karbantartása szűkítheti az exportálható készleteket. A Reuters szerint a szállítás akár orosz repülőgép-üzemanyagért cserébe is megvalósulhatna, miközben Kazahsztán júliusban maga is repülőgép-üzemanyaghiánnyal nézhet szembe.

A kazah vezetés mozgástere azért is korlátozott, mert az ország olajexportja nagyrészt orosz infrastruktúrán keresztül jut el a világpiacra. Az Oilprice által közölt Eurasianet-elemzés szerint a Kreml korábban is használta ezt a függést nyomásgyakorlásra: áprilisban például leállította a kazah olaj Németországba irányuló szállítását a Barátság vezetéken.

Az ukrán drónok már nemcsak a frontvonalon döntenek

Az ukrán támadások egyre inkább az orosz gazdaság működéséhez nélkülözhetetlen energetikai infrastruktúrát célozzák, és ezzel a háború költségeit a hátországban is érzékelhetővé teszik. A finomítók kiesése nemcsak exportbevételtől foszthatja meg Moszkvát, hanem a belső üzemanyagárakra, a logisztikára és a hadsereg ellátására is nyomást helyezhet.

Kazahsztánnak közben kényes egyensúlyt kell tartania. Ha elutasítja az orosz kérést, az ronthatja a kétoldalú kapcsolatokat és veszélyeztetheti a saját exportútvonalait. Ha viszont segít enyhíteni az orosz üzemanyagválságot, az politikai és biztonsági kockázatokat növelhet, különösen azért, mert az energetikai infrastruktúra a háború egyik kiemelt célpontjává vált.

Az orosz benzinimport lehetősége így szimbolikus jelentőségű is: azt jelzi, hogy a drónháború már egy olyan országot is külső segítség keresésére kényszeríthet, amely korábban energiahatalomként diktálta a feltételeket a régióban.