"Emberbarát" sertésszív

Elemzők évi 11 milliárd dollárosra becsülik a sertésszervek piacának rövidesen kialakuló nagyságát, a tortán azonban sokan akarnak osztozni. A Dolly bárány 1997-os létrehozásával világhírűvé vált PPL például le is maradhat ebben a versenyben tőkehiányossága miatt, viszont előretörhet a hasonlókkal kísérletező amerikai Infigen és Biotransplant, a svájci Zeneca vagy a holland Pharming.

A PPL igazgatója által "génkiütésnek" nevezett eljárás ráadásul a munkának csak az eleje. Vélhetőleg további gének inaktiválására is szükség lesz, majd az így módosított sertéseket szaporítani, netán klónozni kell.

A xenotranszplantáció akadálya továbbá, hogy a sertésben meglévő s az állatra ártalmatlan vagy csak éppen inaktív vírus az emberbe jutva betegséget okoz. Ilyenre számos példa volt már (mint ismert, az AIDS-et okozó HIV-vírus is állati eredetű), de arról még nem számoltak be a kutatók, hogy átültetéses műtét során terjedt volna tovább a vírusfertőzés. Ennek persze az az egyik oka - magyarázta lapunknak Gócza Elen embriológus -, hogy emberbe egyelőre nem is ültettek át állati szervet, de arról sem lehetett hallani, hogy állatból állatba történő átültetés során betegséget okozott volna a gazdát váltott vírus. A veszély azonban valós - hangsúlyozta Gócza Elen.

Sikerült blokkolni a sertésben annak a génnek a hatását, amely az állat valamely szerve emberbe ültetése után az új testből való kilökődését okozza. Ezzel közelebb került az orvostudomány a sertésszív emberbe történő átültetéséhez, s elvileg megnyílt az út a további hasonló átültetések előtt is. A hír bejelentése után a brit PPL Therapeutics részvényeinek árfolyama megugrott - mutat rá a Financial Times -, jelezve, hogy nagy üzleti lehetőséget ígér az állatszerv-átültetés. Munkatársunktól-->