Megosztó rendelet az internetpiacon

A távközlési piac teljes felszabadítását jelentő új hírközlési törvényhez kapcsolódóan az elmúlt év utolsó napjaiban jelent meg a telefonos, "betárcsázós" internetezés díjainak megosztásáról szóló rendelet. Eszerint nappal 30, a kedvezményes időszakban pedig 10 százalékos rész illeti meg az internetszolgáltatókat a beszedett telefondíjak után. Az internetezés telefondíja nappal nem lehet több bruttó 6,1, a kedvezményes időszakban 3,25 forintnál.

A rendelet a telefondíj 13 százalékának átadására kötelezi a szolgáltatókat akkor, ha havi átalánydíjas - azaz napszaktól független - csomagot kínálnak az előfizetőknek. Az új szabályozás viszont nem érinti a már meglévő szerződéseket. A Matáv Rt. Mindenkinek nevű havi 4000 forintos kedvezményes csomagjának sorsát tehát - amint azt a napokban Stumpf István kancelláriaminiszter jelezte - a kormány nem kívánta megpecsételni, jövője a szabad piacon működő távközlési cég döntésétől függ.

A világhálós elérést havidíjért biztosító internetszolgáltatók mostantól többletbevételhez jutnak, mellyel a törvényalkotó reményei szerint az éles verseny miatt csökkenthetik végfelhasználói áraikat. Az eddig ingyenesen szolgáltató társaságok viszont korábbi nyilatkozataik alapján a rendeletben meghatározottnál nagyobb részesedést szerettek volna elérni. Amint azt László Péter, a Freestart Kft. igazgatója korábban jelezte, a cégnek legalább percenként 1 forintra lett volna szüksége a nullszaldós működéshez, de most a forgalom 90 százalékát kitevő kedvezményes időszakban csupán 0,26 forintra számíthat.

Egyelőre nyitott kérdés, hogy a telefondíjból részesülő internetszolgáltatóknak kell-e átvenniük az érintett összegek kiszámlázását, ennek technológiai háttere ugyanis néhányuknál további jelentős költségeket jelenthet.

A havidíjmentes internet két vezető hazai szolgáltatója mintegy egyéves működés alatt 100 ezer fölé emelkedő felhasználói tábort toborzott. A pontosabb mérést nehezíti, hogy a szörfözők gyakran mind a két ingyenes céget használják, és sokszor ezenkívül még havidíjas szolgáltatásokra is előfizetnek. A Kiwwi és a Freestart egyaránt a díjmegosztásból származó bevétel megfelelő mértékétől teszi függővé jövőbeni fejlesztéseit. A Kiwwi Kft. sorsa a most napvilágot látott rendelettől függetlenül is egyelőre kérdéses, mivel osztrák anyavállalata nemrég felszámolási eljárás alá került.

Amint azt az új hírközlési törvény tavaly nyári elfogadásakor hangsúlyozták, a díjmegosztás bevezetésének célja elsősorban a lakossági, otthoni internetezők összköltségének csökkentése volt. Az üzleti internetszolgáltatás 2001-ben 14-20 milliárd forint közötti forgalmúra becsült piacát a rendelet várakozások szerint kevésbé befolyásolja majd, a céges előfizetők körében a percdíjaktól független csomagok egyre népszerűbbek. Az üzleti és lakossági internetezők megkülönböztetését ugyanakkor nehezíti, hogy az otthoni előfizetéseket is gyakran mikrovállalkozások nevére igénylik, így a vállalati hozzáférések piacát bemutató felmérésekben a telefonos behívásos megoldások aránya viszonylag magas.

A távközlési liberalizációval összefüggésben várhatóan átrendeződik az internet-hozzáférés magyar piaca is. A most megjelent telefondíj-megosztási rendelet növelheti a havidíjat szedő internetszolgáltatók bevételét, a teljesen ingyenes hozzáférést kínáló cégeket viszont nehéz helyzetbe hozza. A kormányzat reményei szerint a többletbevételhez jutó szolgáltatók a piaci versenynek köszönhetően csökkentik majd a lakossági világhálós hozzáférés magasnak tartott összköltségét. Torontáli Zoltán-->