Szójatárolót építene Fiuméban a Ganz Port Rijeka Kft.
A Ganz Port Rijeka Kft. magyar-horvát vegyes vállalat (51 százalékos magyar, illetve 49 százalékos horvát részesedés) 2000 decemberében nyerte meg azt a nemzetközi tendert, melyet a rijekai kikötőben létesítendő új gabonatároló építésére írtak ki. A szerződés aláírása azért húzódott, mert a koncesszió időtartamáról nem született megállapodás a horvát kormány és a magyar befektetők között. A hírek szerint elhárult az akadály (33 év lesz a koncessziós idő), s pénteken pont kerülhet a 28 millió dolláros beruházás szerződésére. A szójatároló évi 400-600 ezer tonna ömlesztett mezőgazdasági termény befogadására, illetve áteresztésére lesz alkalmas - tudtuk meg Szilvás Zoltántól, aki a tárgyalásokon a Ganz Port Rijeka Kft. megbízott szakértőjeként vett részt. A tervek szerint a munkálatok még az idén elkezdődnek, s a beszállítók 60 százaléka magyar cég lesz. A beruházást a délszláv újjáépítésre elkülönített százmillió eurós keretből finanszírozzák, s garanciát rá a horvát állam vállal.
A Ganz Port Rijeka egy másik tendert is nyert. Az hét darab kikötői Ganz daru felújítására szól, s értéke hárommillió dollár, melyet a horvát költségvetésből finanszíroznak. Tárgyalások folynak hét új daru építéséről is.
A Magyar- és Horvátország közötti kereskedelmi kapcsolatokat élénkítheti, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásnak köszönhetően az idén január 1-jétől a két országból származó ipari termékekre teljes körű a vámmentesség. Évente mintegy ezernyolcszáz magyar cég exportálja termékeit Horvátországba, illetve nyolcszáz importál onnan - mondta érdeklődésünkre Sült Tibor, az ITDH Kht. zágrábi irodájának vezetője. A kivitelben növekedett az élő marha, a sertés, a sertéshús, a tej és a cukor részaránya. Feldolgozott árut tekintve évek óta fontos exporttermékek a fa- és papíráruk, a vas és acélcsövek, a hűtőgépek, a mozdonyok, fűtőtestek, vegyszerek, kozmetikumok, adatfeldolgozó gépek, huzalok, építőanyagok.
A magyar behozatalban növekedett az energiahordozók, a gépek és berendezések részaránya. A horvát kormány - magyar, szlovén és bosnyák tiltakozás hatására - a múlt hét végén visszavonta azt az intézkedését, mely megtiltotta az olaj, illetve olajszármazékok horvátországi közúti fuvarozását.
Becslések szerint a magyar befektetők már több száz céget alapítottak Horvátországban, többnyire alacsony tőkével, kereskedelmi céllal - tette hozzá az irodavezető. Nagyobb összeget a Zalakerámia és a Mol fektetett be. A sikeresebb üzletek közé tartoznak a Fornetti Pannon látványpékségei, a Mátrametál Kft. ingatlanvásárlásai, illetve a Duna-Dráva Cement Kft. hat betonkeverő üzemének alapítása. A közepes tőkeerejű befektetők számára vonzóak lehetnek a tengerparti idegenforgalmi ingatlanok. Évente négy-öt ezer magyar cég próbál szerencsét horvát piacon, de közülük csak néhány száz jár sikerrel. Sokan nem találnak partnerre vagy megoldást kérdéseikre, nekik is segítséget nyújthat az ITDH.
Horvátországban a bankrendszer konszolidált, ugyanakkor a cégek között előfordul a körbetartozás. Ezért nem árt, ha a magyar társaságok előzetesen informálódnak kereskedelmi partnerük fizetőképességéről - emelte ki az irodavezető.
