Agyonhajszoltak a menedzserek

Hirtelen hangulatváltozások, visszahúzódás, fájdalomcsillapítók rendszeres szedése, titkolózás - ezek a jelei annak, amikor a hosszú éveken át elszenvedett stressz depresszióba kezd áthajlani. Az Unisys nemzetközi telekommunikációs cég egyik vezetője, Barry Johnson esete jó példa arra, hogyan omlanak össze az agyonhajszolt vezetők. Johnson ugyanis azt követően, hogy felmondtak neki 1994 februárjában, kisvártatva a pszichiátrián kötött ki. Saját bevallása szerint tíz éven át folyamatosan stresszőrültet csináltak belőle.

Elbocsátásának oka - egyebek közt - az volt, hogy meghamisította az egyik titkárnőjének a munkaidő-kimutatását, valamint taxival járt munkába olyankor, amikor hátfájás kínozta. Barry Johnson 23 éven át dolgozott az Unisysnél, ahol végül felső vezetői pozícióba ért. Annak ellenére szerette a munkáját, hogy nagymértékű nyomás nehezedett rá. "Előfordult, hogy hajnali két órakor közölték velem telefonon, hogy másnap reggelre Párizsba kell érjek" - panaszolta a Financial Times hasábjain. Egy másik alkalommal hiába tudatta főnökével, hogy kimerült, az annyival intézte el, hogy minden rendben lesz.

Elbocsátása után jogi útra terelte ügyét az egykori igazgató. Érvelése szerint méltánytalanul és jogsértően szabadult meg tőle cége, ezért szerződésszegéssel és "elnyomással" vádolta a telekommunikációs vállalatot. Az 1994-es eljárás eredményeként a maximális, 11 ezer fontos kártérítést ítélte meg neki a bíróság. A most 52 éves Johnson az eset óta képtelen a munkára, és valószínűleg az is marad. "A munka áldozata lettem. Általában senki nem hiszi el, hogy személy szerint vele is megtörténhet az, ami velem. Az ember hiába próbálja meg a főnökével megbeszélni a lelki bajait, mert csak süket fülekre talál" - állítja Johnson. A cég nem kívánta kommentálni az esetet.

Az ilyen és ehhez hasonló ideg-összeroppanások gyakran jelentik egy karrier végét. A Mental Health Charity felmérése szerint 778, lelki problémákkal küzdő munkavállalónak egyharmadát elbocsátják, illetve ráveszik arra, hogy felmondjon.

A felső vezetők talán még inkább tabuként kezelik a kérdést. Ezt támasztja alá az is, hogy a rosszkedvűségtől kezdve, a melankólián át a depreszszióig mindent stressznek neveznek. Pedig ők sem immunisak az ilyen betegségekre; négyből egy felső vezető karrierje során találkozik valamilyen szintű lelki problémával - derül ki a WHO adataiból. A szervezet szerint egyébként a depreszszió 2020-ra a második legelterjedtebb kór lesz a szívinfarktus után. Nagy-Britanniában tízből három munkaadó lelki problémáktól szenved; emiatt évente 91 millió munkanap vész el. Az Egyesült Államokban ötből egy embernél diagnosztizálható mentális betegség, ami az öszszes rákbetegség költségeit is meghaladja. A National Foundation for Brain Research adataiból kitűnik: a depresszió önmagában 19 millió embert érint, és az amerikai vállalatoknak évente 44 milliárd dollárjába kerül.

Rengeteg olyan eset van, amelyet nem ismernek fel időben, és ezért nem is kezelnek - hívja fel a figyelmet Cosmo Hallstrom. A londoni Florence Nightingale Clinic pszichiátere szerint egyszerre több okra vezethetők vissza az ilyen problémák, úgymint gyenge fizikum, kedvezőtlen külső tényezők és a sérülékeny személyiség. Egy munkahely elvesztése nagyon mély hatással lehet az ember személyiségére, főleg olyankor, ha önbecsülését javarészt a szakmai sikerekből meríti - hangsúlyozza a pszichiáter.

Több tanulmány szól arról, hogy az üzletemberek közt mennyire elterjedtek a lelki okokra visszavezethető problémák. Az üzleti karrierjük csúcsán lévők közül minden második pszichés zavarral küzd - állapítja meg Arnold Ludwig a The Price of Greatness című munkájában. A kétszáz felső vezetővel készített elemzésében egy másik kutató, Manfred Kets de Vries, a French Business School professzora a vizsgáltak húsz százalékánál diagnosztizálható mentális rendellenességet talált.

A vállalkozó szellemű, ambiciózus, nagy képzelőerővel rendelkező emberek könnyen a munka áldozataivá válhatnak, miközben igyekeznek megfelelni az elvárásoknak. A legtöbb munkaadó szerint ugyanis, ha egy alkalmazottuknál lelki bajok lépnek fel, az azt jelenti, hogy az illető gyenge, és nem tud megfelelni a kihívásoknak - derül ki a brit kormány által elvégzett egyik kutatásból. Erre a problémára egy választ ismernek, az elbocsátást.

Ugyanakkor azok a cégek, amelyek ennek ellenére ragaszkodnak a munkavállalóikhoz, pozitív benyomást tehetnek az alkalmazottakra. Szem előtt kell tartaniuk, hogy gyakran éppen a munka az, amely segíthet a felépülésben. És miután a mentális betegségeknek - egyes vélemények szerint - 75 százaléka gyógyítható, akár gazdasági hasznot is remélhetnek a cégek.

Mi lehet a megoldás? Alapítványok, munkaadók és orvosok úgy látják, hogy minden a jó vezetés kérdése. A támogató, pártfogó munkahelyi légkör, az egyén erőfeszítéseinek megbecsülése, a feladatok újragondolása is segíthet. Szakemberek óvnak attól, hogy a problémával küszködőkkel érzékeltessék a munkatársak, hogy sebezhetőek. Nem szabad óvni őket a konstruktív jellegű kritikáktól sem, de az állandó ellenőrzésük, felügyeletük nem ajánlott. Az ilyen munkatársaknak is - csakúgy, mint bárki másnak - "joguk van" mérgelődniük és szabadnapot kivenniük. (TTE)

Munkatársunktól