Melyik médium nyeri a választást?

Annak ellenére, hogy a médiatörvény szerint a kereskedelmi televízióknak is kötelező alkalmat adniuk arra, hogy a pártok bemutathassák magukat és programjaikat, a parlamenti és helyhatósági választások kapcsán együtt sem áramlik annyi pénz a hazai reklámgazdaságba, mint amennyi - hozzávetőleg évi 2,5-3 milliárd forint - a dohányreklámok korlátozásával kiesett - mondta a Világgazdaság kérdésére Levendel Ádám, a Magyar Reklámszövetség elnöke. Ezt támasztja alá az is, hogy a pártoknak végül mégsem sikerült megegyezniük az egyes képviselők személyes kampányára engedélyezett egymillió forintos keret felemeléséről. A elnök szerint ez az összeg reálértéken legföljebb a felét éri, mint négy éve. Levendel úgy véli, a mostani kampányban nem a tévék, hanem az óriásplakát és a sajtó viszi majd a prímet.

Klupács Sándor, a Közterületi Reklámszövetség elnöke, a Multireklám ügyvezetője úgy véli, az 1998-as választásokhoz képest az idén legalább kétszeresére nőhet az óriásplakátok felhasználása a kampányban. Ennek egyik oka szerinte az, hogy ez az üzenethordozó nemcsak széles közönséget ér el, de annyiban feltétlenül gazdaságos, hogy az óriásplakátok ára 1998-hoz képest az inflációnál kisebb arányban növekedett. Klupács úgy érzi, hogy az "aki kimarad, az lemarad" elvét követve a pártok ez évben jobban bíznak az óriásplakátban, illetve úgy érzik, hátrányba kerülnének, ha kihagynák a számításból e médiumot. A rendelkezésre álló plakáthelyek kihasználtsága 1998-ban mindössze 10 százalékos volt, az elnök az idén 20 százalékos arányt vár. Klupács szerint a poszterek malmára hajtja a vizet az is, hogy a választásokat korai időpontra tűzték ki: a szektor átlagos szezonális kedvezményei szerint a tarifaárhoz képest februárban 40, márciusban 25, áprilisban pedig még mindig 10 százalékkal olcsóbban vehető igénybe az eszköz.

Az előző választásokhoz képest sokan az internetes politikai hírverés jelentőségének növekedésével számolnak. A több mint nyolcmillió szavazóból azonban mintegy egymilliónak van hozzáférése, ami mindenképpen korlátozott nyilvánosságot jelent - véli Braun Róbert, az Index igazgatóságának tagja, aki szerint a csak részben politikai témájú cse-

vegőfórumok közönsége mintegy 2-300 ezerre tehető. Bár az idei választásokon az internetet már tényezőként kell figyelembe venni, Braun tízfokú skálán legfeljebb hármas magasságba teszi a világháló, illetve azon belül a fórumok véleményformáló hatását. Magyar nyelven egyébként egy időben legalább 25 ezer téma fut, és Braun szerint ezeknek csak kisebb része foglalkozik politikával.

Munkatársunktól