Kevés a borítékon kívüli juttatás

Míg a bruttó keresetek aránya a munkaadók munkaerőköltségén belül jelentősen nőtt, az egyéb költségelemeké - köztük a munkavállalók számára pluszjövedelmet jelentő, teljesítményükre ösztönzően ható béren kívüli juttatásoké - Magyarországon 1992 és 2000 között folyamatosan, gyorsuló ütemben csökkent. Ennek oka egyebek közt az, hogy egyes juttatások adó- és járulékkötelessé váltak.

A béren kívüli juttatások közül 1996 és 2000 között jelentősen mérséklődtek a természetbeniek, de kedvező, hogy a munkáltató által önként vállalt biztosítások díjának aránya dinamikusan növekedett - jelentette ki Herczog László, a Gazdasági Minisztérium miniszteri megbízottja. Több mint hétszeresére emelkedett a lakhatási támogatás 2000-re, ami azt jelzi: a munkaadóknak egyre inkább problémát jelent helyben megszerezni a megfelelő munkaerőt, vagyis a munkavállalókat távolról kell megtalálni. Bár a jubileumi (törzsgárda-) juttatások több mint háromszorosukra növekedtek, a "hurráoptimizmusra" azért nincs ok, mert a bázisadat meglehetősen alacsony - fogalmazott a miniszteri megbízott. Egyébként az egyéb munkajövedelmek aránya mind a verseny-, mind a költségvetési szférában a bruttó átlagkeresethez viszonyítva mintegy 5 százalék körüli.

A béren kívüli juttatások rendezése nem állami feladat, de a személyi jövedelemadóval kapcsolatos szabályozás ezt jelentősen befolyásolja. Nem célszerű "túlhajtani" azt az eddigi tendenciát, mely szerint minden jövedelem adóköteles - vélekedett Herczog László, aki szerint az államnak érdekeltté kell tenni a munkaadókat a készpénzen kívüli ösztönző formák iránt.

A Figyelő Fórum konferenciáján Bienerth Gusztáv, a PricewaterhouseCoopers vezérigazgatója kiemelte: fontos a korrekt, méltányos alapfizetés, de ez egy idő után elveszti ösztönzőerejét. Szerinte tévhit, hogy a bérek és a borítékon kívüli juttatások egymás mellett párhuzamosan növelhetők, egyiket csak a másik rovására lehet megemelni. (TTE)

Munkatársunktól