Minden ötödik budapesti iroda üresen áll

A budapesti irodák jelentős arányú kihasználatlanságát mutatja a Studio Metropolitana Kht. megbízásából készült, a fővárosi irodapiac keresleti és kínálati viszonyait feltérképező tanulmány. Az elemzők számításai szerint Budapest irodáinak 22 százaléka üresen áll. Ez a kihasználatlansági mutató kelet-közép-európai összehasonlításban nálunk a legmagasabb, jóllehet a szomszédos országokban is általánossá vált a kínálati oldal dominanciája.

A piaci viszonyok alaposabb elemzése ugyanakkor arra is rávilágít, hogy az erős kínálati nyomás ellenére is léteznek olyan területek, ahol a potenciális vásárlók, illetve bérlők nem találnak az igényeiknek megfelelő ingatlant. Ez a strukturális feszültség elsősorban a fejlesztő cégek nem kellő körültekintéssel végzett piackutatásának következménye. Az elmúlt évek építési hullámában a szükségesnél kevesebb nagy területű, jó infrastruktúrájú iroda épült, nagy számban fejlesztettek viszont B kategóriájú, jellemzően az elmúlt 20-30 évben felhúzott épületek modernizálásával kialakított ingatlant.

A 90-es évek sokszor irreálisan magas árai után most mind a bérleti díjak, mind pedig a vásárlás négyzetméterárai jelentős esést mutatnak. Ezzel párhuzamosan csökken a belvárosi és a külső területek díjai között korábban fennálló jelentős különbség is. Az irodahelyiség után néző vállalkozások ugyanis a parkolás és közlekedés nehézségei miatt ma már korántsem ragaszkodnak az V. kerület központi elhelyezkedéséhez: egyre keresettebbé válnak a fontosabb és nagyobb áteresztőképességű útvonalak mentén épült ingatlanok. A legfrissebb fejlesztések ennek megfelelően már a Váci út, a Hungária gyűrű vagy az Üllői út környékén csoportosulnak - mutat rá a DTZ összefoglalója.

Az elkövetkező években az elemzők a kereslet és kínálat volumenének közeledésére számítanak. A kiegyenlítődés már megkezdődött, a folyamat lezárulását legkorábban ez év közepére várhatjuk. Ez a kínálati oldali struktúra javulása mellett a fejlesztések csökkenő növekedési ütemének is köszönhető. Az új irodaigény jelenleg éves szinten 60 és 120 ezer négyzetméter között ingadozik, 2000-ben még 350, tavaly pedig 250 ezer négyzetméternyi ingatlant adtak bérbe.

A jelenlegi tendenciák Budapest régióközponti szerepének erősödését valószínűsítik. Jóllehet a környező fővárosok egyike sem mutat jelentős lemaradást a magyar viszonyokhoz képest, a multinacionális vállalatok vezetőinek többsége mégis hazánk fővárosát tekinti a térség központjának. Az irodapiaci túlkínálat a környező fővárosok többségét szintén elérte, így a jövőben a verseny erősödésével kell számolni.

Munkatársunktól