Magyarország - közvetlenül Írország mögött - az ipari termelésben megfigyelt 70 százalé-kos külföldi részesedéssel kimagaslik a tagok közül - derül ki a világ harminc legfejlettebb országát tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 1998-as adatokra támaszkodó, a napokban közzétett felméréséből. Miközben a privatizáció előrehaladtával napjainkig Lengyel- és Csehország is minden bizonnyal megközelítette ezt az arányt, nálunk a gazdaságpolitika új kihívásokkal kényszerül szembenézni.

Magyarországon lezárult az a korszak, amikor a multinacionális cégek tömegesen érkeztek az országba. A következő fejlődési szakaszban a gazdaságpolitikának olyan körülményeket kell teremtenie, hogy a nemzetközi vállalatoknak megérje újra befektetniük az itt kitermelt nyereséget - válaszolta lapunk érdeklődésére Fekete István, a Joint Venture Szövetség felügyelőbizottságának elnöke, aki a Henkel Magyarország Kft. elnök-igazgatójaként egy multinacionális cég befektetési döntéseiben is részt vesz. Elmondása szerint az a legfontosabb kérdés, hogy van-e, illetve lesz-e elegendő újrabefektetési lehetőség ezeknek a vállalatoknak, vagy az itt megtermelt hozamot elviszik máshová.

Fekete István utalt arra, hogy - elsősorban a forint erősödése miatt - valóban kivonult Magyarországról néhány multicég, ez azonban nem számottevő, s nem jelez tendenciát sem. Csupán arról van szó, hogy ezek a vállalatok alapvetően összeszerelő típusú munkára kerestek olcsó lehetőséget, Magyarországon azonban a magasabb hozzáadott érték dominál, és ez így lesz a jövőben is.

Az OECD-tanulmány szerint a vizsgált országokban a külföldi befektetők a helyi vállalatoknál általában hatékonyabbak és több bért képesek fizetni. Méreteik miatt többnyire gazdaságosabban tudnak termelni, képesek a helyi újításokat integrálni a nemzetközi rendszerekbe. Az is fontos szempont, hogy egy multinacionális vállalat képes a világon a leghatékonyabb és legolcsóbb termelőhelyekre települni, míg a helyi vállalkozások többnyire az ország adottságaihoz vannak kötve - emeli ki az OECD. További szempont, hogy a közelmúltban dinamikusan növekvő külföldi befektetések nagy része zöldmezős beruházás, így a termelőegységek a legkorszerűbb elveket követve épülhettek ki.

A szervezet európai országaiban a kilencvenes évek végéig 25 százalékra nőtt a külföldi tőke aránya. A külföldi befektetők Magyarországon 350 ezer állást teremtettek, a kifizetett bérek is az átlag felett alakultak. Az országban jelen lévő hatezer német érdekeltségű vállalkozás például a Központi Statisztikai Hivatal által regisztrált átlagbérnél mintegy ötven százalékkal többet juttat alkalmazottainak. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy magasabbak a követelmények, elvárják a némettudást, illetve a nagyobb szakmai ismeretet - mondták a Világgazdaság kérdésére a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamaránál. Felméréseik szerint az itt tevékenykedő német vállalkozások képviselik a 25 milliárd euróra rúgó külföldi közvetlen befektetések egyharmadát, de az újrabefektetéseket is figyelembe véve az összeg akár a 10 milliárd eurót is elérheti.

Az OECD felmérései szerint a kilencvenes években egyedül Németország veszített munkahelyeket a külföldi cégek részarányának növekedésével, a csökkenés megközelíti a 240 ezret.

A folyamat győztese az Egyesült Államok volt, a közvetlen befektetések 40 százaléka ide érkezett, kétharmad részben a csúcstechnológiát jelentő iparágakra koncentrálva és összességében mintegy 400 ezer új állást teremtve. A kutatás-fejlesztési befektetések több mint felét is ők vonzották, az időszak alatt meghaladva a 20 milliárd dollárt. A külföldi tőke aránya azonban ott még így is markánsan az európai átlag alatt volt 1998-ban, 18 százalékos. Tőkevonzás szempontjából a sort egyébként Japán zárja 2 százalékkal. (KK-MDE)

vg-összeállítás