Minimálbér: halmozott gondok

Az idén a tavalyi minimálbér-emelés kedvezőtlen hatásainak további erősödése várható, a már 2001-ben is gondban lévő cégek problémái súlyosbodnak az 50 ezer forintos kötelező legkisebb munkabér bevezetésével - derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. tanulmányából. Az 1430, véletlenszerűen kiválasztott vállalkozás 38 százaléka romló jövedelmezőséggel, 32 százaléka a bérgazdálkodásra kifejtett hatással, csaknem 25 százalék pedig a versenyképességére gyakorolt rontó hatással számol. Tavaly a minimálbér-emelés miatt minden negyedik gazdálkodószervezet elállt létszámbővítési szándékától, s csaknem minden tizedik elbocsátásokra kényszerült.

Az idén 37 százalékuk veti el a létszámbővítés lehetőségét, s 12 százalékuk tervez elbocsátást. A minimálbér-emelés okozta költségnövekedést tavaly áremeléssel és a foglalkoztatási státus módosításával ellensúlyozták. Tavaly emiatt "csak" minden ötödik cég alkalmazott áremelést, az idén már minden harmadik tervezi ezt. A foglalkoztatási státus változtatására irányuló törekvések közel 50 százalékkal nőttek.

A nemzetgazdaság egészében mégis mérsékelt a két év alatt duplájára nőtt minimálbér közvetlen és rövid távú hatása, de számottevők azon ágazatokban, ahol alacsonyak az átlagbérek és magas az élőmunkaigény. Leginkább a ruházati termékeket, textíliákat gyártók, a szálláshely-vendéglátásban tevékenykedők, a kiskereskedők, az építőipari cégek, a bőrterméket, lábbelit előállítók érintettek. Az említett ágazatok egyikébe tartozik az Unicon Ruházati és Szolgáltató Rt. is. Elnök-vezérigazgatója, Hatos Istvánné hangsúlyozta, hogy miután tavaly már ismertté vált az 50 ezer forintos legkisebb munkabér bevezetése, időben fel tudott készülni a cég. Átszervezés volt ugyan, de minimálbér-emelés miatti elbocsátás nem. Az rt. vezetése igyekezett a többi alkalmazott fizetését is módosítani, s az eredmények függvényében a második fél évben lesz még egy béremelés a közel kilencszáz fős társaságnál. Az árakat a béremelés miatt nem lehet emelni, a textilipari cégeknek segítene, ha az egészségügyi hozzájárulást eltörölnék.

"Mivel a legalacsonyabb keresetek 50 ezer forintra nőttek, a cégünknél huszonkét százalékos bérfejlesztést hajtottunk végre" - mondta lapunknak Kőrösi András, a Karamell Sütő- és Édesipari Rt. elnök-vezérigazgatója. A cégnél probléma, hogy a béreket terhelő költségek nem csökkentek, s a túlkínálat miatt a béremelés terhei az árakban nem érvényesíthetők. A minimálbér-emelés miatt a társaságnál elbocsátás nem volt, s nem vezetett be a cég részmunkaidőt sem. A költségek csökkentésével s új termékekkel kívánja eredményét szinten tartani, s az illetékes munkaügyi központhoz kompenzációs pályázatot is benyújtott.

A fenti felmérés szerint a nagy foglalkoztatókra általában nem gyakorolt különös hatást az intézkedés, de a kis- és középvállalkozásoknak mindkét évben több mint 40 százalékát érintette az emelés.

Az idén a munkaerő-piaci alapból 15 milliárd forintos kompenzációra pályázhatnak a munkáltatók. Ám a támogatás feltételrendszere alapján a leggyengébb pozícióban lévő szervezeteket nem kívánják támogatni. A várható kisebb "csődhullám" mégsem írható csak a minimálbér-emelés számlájára, hiszen a kedvezőtlen gazdasági környezet is nehezíti a cégek helyzetét.

Bár nemzetgazdasági szinten a dinamikus minimálbér-emelés mérsékli a hazai kereseti egyenlőtlenségeket, a versenyszférában nehéz lesz a korábbi keresetkülönbségek fenntartása. A következő két-három évben több száz milliárd forinttal kellene nőnie a terület keresetkiáramlásának, hogy az alulról összetorlódott bérek közötti különbségek regenerálódjanak. A cégek negyede szerint a minimálbér kigazdálkodása elvonta a forrásokat a magasabb fizetésűek bérfejlesztése elől. Némelyek tavaly a mozgó bérek egy részét alapbéresítették, az idén a fennmaradó hányaddal teszik ugyanezt. Ezáltal arra kényszerülnek, hogy felszámolják az érdekeltségi rendszert, vagy negatív irányba módosítsák. (HÉ-TTE)

Munkatársainktól