BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Állandósult tévézési szokások

A nézési preferenciákat (csatorna és műsor) módosította a kínálat kiszélesedése és a háztartások felszereltségének javulása. Alig növekedett viszont a tévéműsorok közönsége.

1996-ban és 2001-ben a 18 évesnél idősebbek körében változatlanul mintegy 20 százalékra tehető azoknak az aránya, akik napi átlagban egyáltalán nem néznek televíziót. A tévézésre fordított időn belül 1 százalékkal növekedett a reggeli, és a késő esti műsorok vonzása. Ugyanakkor 1995 és 2001 között gyakorlatilag változatlan maradt a napközbeni és a délutáni tévézés 20-21 körüli, illetve 16 százalék fölötti részesedése. A legmarkánsabb változás, hogy az utóbbi hat év során 4 százalékkal csökkent az az idő, amit a nézők napi televíziózásból a főműsorként sugárzott programokra fordítanak. Ez arra utal, hogy a kereskedelmi televízióknak sikerült széthúzniuk a nézési időt, így egyes főműsoridőn kívüli sávok reklámideje is felértékelődik. A tévéző 80 százalék szorosan követi a három országos földi adó (az M 1, az RTL Klub és a Tv 2) műsorát: a felnőtt tévénézők több mint 77 százaléka naponta legalább egy percre ezek műsorára (is) kapcsolt a múlt évben. Ugyanakkor az egyéb adók (például az M 2, a Duna, a helyi és a műholdas hazai, illetve a Magyarországon elérhető külföldi csatornák) együttesen és naponta a 18 évesnél idősebbek 46 százalékát érték el 2001-ben.

A nézők kialakult életformájára és stabil egyéni igényeire utal, hogy miközben a televíziós piac új szereplőinek belépésével, a műsorkínálat bővülésével arányosan az 1995-ben mért napi 3 óra 29 percről 2001-re 4 óra 8 percre nőtt a tévézésre fordított idő, csak szerényen változott a televíziózás idősávonkénti struktúrája - mondotta a Világgazdaságnak Vörös Csilla, a televíziós méréseket végző AGB ügyvezetője. Miközben ma a háztartások 58,7 százalékában van videó, ennek napi elérése a felnőtt lakosság körében most 6,7 százalékos, míg 1996-ban, 45 százalékos ellátottság mellett a közönség 8,8 százaléka videózott. A jelenleg Alberto Colussi és Rolando Stalli magánszemélyek mellett 30 százalékban a WPP tulajdonában lévő AGB 1993-ban 200 mérőműszerrel Budapesten kezdte tevékenységét. A kereskedelmi tévék megjelenésével a mérések a hirdetési piac követésének döntő tényezőjévé váltak, ugyanakkor előfordult, hogy a verseny miatt egyes csatornák megkérdőjelezték az AGB adatait. Vörös szerint a jelenleg 840 otthonban (a hazai háztartások 3 százalékában) folyó mérés alapján 2200 ember tévézési szokásairól tudnak számot adni. A rendszert 1998-ban a brit BBC szakembere, 1999-ben pedig a Tárki auditálta. Az esetleges viták rendezése, a nézettségmérés standardjainak meghatározása, illetve betartásának ellenőrzése érdekében szó volt egy megrendelői testület létrehozásáról, amely - bár formálisan még nem jött létre - Vörös szerint informálisan folyamatosan működik. A Magyarországon tíz éve aktív AGB árbevételének túlnyomó többsége a televíziós társaságoktól származik, de a tévés hirdetési piacra, a nézői szokások alakulására a nyomtatott sajtó nagyobb cégei is kíváncsiak. Konkurenciafigyelésre és a hirdetési piac egészének áttekintésére különösen alkalmas a 2000-ben indított reklámmonitoring, amelynek keretében az írott sajtóban, a rádióban, a televízióban, a köztereken, illetve az interneten közzétett reklámokról ad napi információt az AGB.

Munkatársunktól

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.