Állandósult tévézési szokások
1996-ban és 2001-ben a 18 évesnél idősebbek körében változatlanul mintegy 20 százalékra tehető azoknak az aránya, akik napi átlagban egyáltalán nem néznek televíziót. A tévézésre fordított időn belül 1 százalékkal növekedett a reggeli, és a késő esti műsorok vonzása. Ugyanakkor 1995 és 2001 között gyakorlatilag változatlan maradt a napközbeni és a délutáni tévézés 20-21 körüli, illetve 16 százalék fölötti részesedése. A legmarkánsabb változás, hogy az utóbbi hat év során 4 százalékkal csökkent az az idő, amit a nézők napi televíziózásból a főműsorként sugárzott programokra fordítanak. Ez arra utal, hogy a kereskedelmi televízióknak sikerült széthúzniuk a nézési időt, így egyes főműsoridőn kívüli sávok reklámideje is felértékelődik. A tévéző 80 százalék szorosan követi a három országos földi adó (az M 1, az RTL Klub és a Tv 2) műsorát: a felnőtt tévénézők több mint 77 százaléka naponta legalább egy percre ezek műsorára (is) kapcsolt a múlt évben. Ugyanakkor az egyéb adók (például az M 2, a Duna, a helyi és a műholdas hazai, illetve a Magyarországon elérhető külföldi csatornák) együttesen és naponta a 18 évesnél idősebbek 46 százalékát érték el 2001-ben.
A nézők kialakult életformájára és stabil egyéni igényeire utal, hogy miközben a televíziós piac új szereplőinek belépésével, a műsorkínálat bővülésével arányosan az 1995-ben mért napi 3 óra 29 percről 2001-re 4 óra 8 percre nőtt a tévézésre fordított idő, csak szerényen változott a televíziózás idősávonkénti struktúrája - mondotta a Világgazdaságnak Vörös Csilla, a televíziós méréseket végző AGB ügyvezetője. Miközben ma a háztartások 58,7 százalékában van videó, ennek napi elérése a felnőtt lakosság körében most 6,7 százalékos, míg 1996-ban, 45 százalékos ellátottság mellett a közönség 8,8 százaléka videózott. A jelenleg Alberto Colussi és Rolando Stalli magánszemélyek mellett 30 százalékban a WPP tulajdonában lévő AGB 1993-ban 200 mérőműszerrel Budapesten kezdte tevékenységét. A kereskedelmi tévék megjelenésével a mérések a hirdetési piac követésének döntő tényezőjévé váltak, ugyanakkor előfordult, hogy a verseny miatt egyes csatornák megkérdőjelezték az AGB adatait. Vörös szerint a jelenleg 840 otthonban (a hazai háztartások 3 százalékában) folyó mérés alapján 2200 ember tévézési szokásairól tudnak számot adni. A rendszert 1998-ban a brit BBC szakembere, 1999-ben pedig a Tárki auditálta. Az esetleges viták rendezése, a nézettségmérés standardjainak meghatározása, illetve betartásának ellenőrzése érdekében szó volt egy megrendelői testület létrehozásáról, amely - bár formálisan még nem jött létre - Vörös szerint informálisan folyamatosan működik. A Magyarországon tíz éve aktív AGB árbevételének túlnyomó többsége a televíziós társaságoktól származik, de a tévés hirdetési piacra, a nézői szokások alakulására a nyomtatott sajtó nagyobb cégei is kíváncsiak. Konkurenciafigyelésre és a hirdetési piac egészének áttekintésére különösen alkalmas a 2000-ben indított reklámmonitoring, amelynek keretében az írott sajtóban, a rádióban, a televízióban, a köztereken, illetve az interneten közzétett reklámokról ad napi információt az AGB.
Munkatársunktól
