Gyors keresletbővülés
Az elmúlt egy hónap makrogazdasági adatai alátámasztották azt a vélekedést, miszerint az idén az első fél év a gazdasági lassulás és az egyensúlyromlás jegyében telik el. Februárban 198 millió euró volt a folyó fizetési mérleg hiánya, ez pedig azt jelenti, hogy az év első két hónapjában 588 milliós deficit keletkezett, több, mint eddig bármikor. Tavaly például harmadekkora volt a negatív szaldó. (A márciusi előzetes adatok valamelyest javítottak a képen.)
A legaggasztóbb az lehet, ha a gyors bérkiáramlás következtében lódult meg a behozatal, ekkor ugyanis tartós trendre is számíthatunk. Ha a külső exportkereslet élénkülése miatt indult meg a készletfeltöltés, illetve a beruházási javak külföldről történő beszerzése, akkor a gyors hiánynövekedés csak ideiglenes, természetes jelenség.
Az év első hónapjához hasonlóan februárban is rendkívül dinamikus volt a keresetkiáramlás a nemzetgazdaságban. A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint az év első két hónapjában a bruttó bérek csaknem 20 százalékkal magasabbak voltak, mint az előző év azonos időszakában. Ilyen magas keresetnövekedésre az elmúlt 12 évben nem volt példa.
A gyors növekedés kifejezetten a költségvetési szektorban meglódult keresetek következménye. Ebben a szférában a reálkeresetek 21 százalék felett nőttek. Jóval visszafogottabban, mindössze 7,4 százalékkal bővültek a reálkeresetek a versenyszektorban, ahol a közszférában megvalósuló dinamikához igazodás korlátjaként fogható fel a termelékenységnövekedés jóval kisebb mértéke, illetve a minimálbér-emelés okozta többletterhek enyhítése. A piaci várakozások feletti keresetkiáramlási ütem - az olajárak esetlegesen folytatódó emelkedése és a költségvetési expanzió mellett - veszélyeztetheti az inflációs célt, és elodázhatja a kamatcsökkentéseket.
Az év első két hónapjában a kiskereskedelmi forgalom éves volumennövekedése 7,6 százalékos volt. Ugyanezen időszak alatt az Európai Unióban 1,5 százalékos volt a bővülés. Ez azt mutatja, hogy a lakossági fogyasztás továbbra is dinamikusan bővül Magyarországon.
Mindez arra is utalhat, hogy a folyó fizetési mérleg már említett deficitnövekedésében esetleg a beruházási célú behozatalnál nagyobb szerepet játszik a fogyasztási célú import. (MI)
