Így is, úgy is bírságolnak?
Bár a korábbi évekhez képest csökkent a kötelező minimálbérre vonatkozó jogszabályt megsértő, vagy például a zsebbe fizető munkaadók száma, a bírságok összege még így is meghaladta az 50 millió forintot - derül ki az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) legutóbbi akció-ellenőrzésének eredményeiből. A vállalkozók számára az sem igazán megnyugtató, hogy az akció-ellenőrzést végző OMMF évi költségvetésében tervezett bevételként szerepel a bírságok összege. A jelenlegi szabályozás értelmében viszont a vállalkozások még azt sem tudhatják pontosan, hogy milyen vétségért mekkora büntetéssel kell számolniuk: a bírság összegére nézve ugyanis nincs meghatározva sem alsó, sem pedig felső határ. Félelmükben ezért előfordul az is, hogy még a munkaügyi felügyelőtől is megtagadják a belépést. Így hiába kevesebb a munkáltatók által elkövetett vétségek száma, a kívánt bírságokat - a jogbiztonság figyelmen kívül hagyásával - a főfelügyelőség mindenképpen kiveti, nyilatkoztott a Világgazdaságnak Antallfy Gábor. A Kereskedők és Vendéglátók Országos Szövetségének (Kisosz) társelnöke elmondta azt is: véleménye szerint ma a kisvállalkozók sokkal jobban félnek egy munkavédelmi ellenőrzéstől, mint egy APEH-vizsgálattól. A legnagyobb problémát egyébként az jelenti, hogy az OMMF-nek nincs semmilyen, a szabálytalanságokra vonatkozó nyilvános bírságkivetési rendszere, vagyis egyes szabálytalanságokat a megyei ellenőrző szervek más-más összegű büntetésekkel sújtanak. Antallfy Gábor lapunknak elmondta azt is: egyes információk szerint a főfelügyelőségen belül létezik egy olyan belső anyag, amely iránymutató a bírságok kivetésekor.
Szárazné dr. Zara Andrea, az OMMF főosztályvezetője az elmondottakra reagálva lapunknak úgy nyilatkozott: a főfelügyelőség a szabálytalanságok többévi átlaga alapján határozza meg a bírságok összegét, általában attól függően, hogy a mik a vétségek pontos körülményei: mekkora a szabálytalanság súlya, mekkora az engedély nélkül foglalkoztatottak száma. Zara Andrea elmondta: ugyanazért a szabálytalanságért általában ugyanazt a bírságot szabják ki. Az OMMF minimálbérre vonatkozó legutóbbi (2002. január és április közötti) akció-ellenőrzésében 2834 munkáltatót és 48 358 munkavállalót vizsgáltak meg a munkaszerződés nélküli foglalkoztatás, vagyis a zsebbe történő fizetés, a színlelt vállalkozási vagy a megbízási szerződéssel történő alkalmazás és a részmunkaidős megállapodás ellenére teljes munkaidős foglalkoztatás körülményeit szem előtt tartva. A legtöbb minimálbérre vonatkozó szabálytalanságot a kereskedelemben és vendéglátásban dolgozók követik el.
Simon Krisztián
