Bár a korábbi évekhez képest csökkent a kötelező minimálbérre vonatkozó jogszabályt megsértő, vagy például a zsebbe fizető munkaadók száma, a bírságok összege még így is meghaladta az 50 millió forintot - derül ki az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) legutóbbi akció-ellenőrzésének eredményeiből. A vállalkozók számára az sem igazán megnyugtató, hogy az akció-ellenőrzést végző OMMF évi költségvetésében tervezett bevételként szerepel a bírságok összege. A jelenlegi szabályozás értelmében viszont a vállalkozások még azt sem tudhatják pontosan, hogy milyen vétségért mekkora büntetéssel kell számolniuk: a bírság összegére nézve ugyanis nincs meghatározva sem alsó, sem pedig felső határ. Félelmükben ezért előfordul az is, hogy még a munkaügyi felügyelőtől is megtagadják a belépést. Így hiába kevesebb a munkáltatók által elkövetett vétségek száma, a kívánt bírságokat - a jogbiztonság figyelmen kívül hagyásával - a főfelügyelőség mindenképpen kiveti, nyilatkoztott a Világgazdaságnak Antallfy Gábor. A Kereskedők és Vendéglátók Országos Szövetségének (Kisosz) társelnöke elmondta azt is: véleménye szerint ma a kisvállalkozók sokkal jobban félnek egy munkavédelmi ellenőrzéstől, mint egy APEH-vizsgálattól. A legnagyobb problémát egyébként az jelenti, hogy az OMMF-nek nincs semmilyen, a szabálytalanságokra vonatkozó nyilvános bírságkivetési rendszere, vagyis egyes szabálytalanságokat a megyei ellenőrző szervek más-más összegű büntetésekkel sújtanak. Antallfy Gábor lapunknak elmondta azt is: egyes információk szerint a főfelügyelőségen belül létezik egy olyan belső anyag, amely iránymutató a bírságok kivetésekor.
Szárazné dr. Zara Andrea, az OMMF főosztályvezetője az elmondottakra reagálva lapunknak úgy nyilatkozott: a főfelügyelőség a szabálytalanságok többévi átlaga alapján határozza meg a bírságok összegét, általában attól függően, hogy a mik a vétségek pontos körülményei: mekkora a szabálytalanság súlya, mekkora az engedély nélkül foglalkoztatottak száma. Zara Andrea elmondta: ugyanazért a szabálytalanságért általában ugyanazt a bírságot szabják ki. Az OMMF minimálbérre vonatkozó legutóbbi (2002. január és április közötti) akció-ellenőrzésében 2834 munkáltatót és 48 358 munkavállalót vizsgáltak meg a munkaszerződés nélküli foglalkoztatás, vagyis a zsebbe történő fizetés, a színlelt vállalkozási vagy a megbízási szerződéssel történő alkalmazás és a részmunkaidős megállapodás ellenére teljes munkaidős foglalkoztatás körülményeit szem előtt tartva. A legtöbb minimálbérre vonatkozó szabálytalanságot a kereskedelemben és vendéglátásban dolgozók követik el.
Simon Krisztián
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.