Kampány a szénanátha ellen
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO adatai szerint az allergia előfordulási gyakorisága - a világ népességét tekintve - 10-25 százalék. A hazai adatok 11-21 százalék körüli arányt mutatnak, a valós előfordulás az allergiás megbetegedéseknél 25 százalék lehet. Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet 2000. évi epidemiológiai adatai szerint 131 657 bejelentett szénanáthás beteget tartottak nyilván, 24,4 százalékkal volt több a bejelentett szénanáthások száma az előző évhez viszonyítva. A legjobban érintett a 14-25 éves korosztály, de a betegség nem kíméli az idősebbeket sem.
A szénanáthának két fajtája ismert, a szezonális és az egész évben fennálló szénanátha. A szezonális fajta legfontosabb tünetei a garat- és hallójáratok viszketése és a szemhéjödéma. Az egész évben fennálló allergiában az orrdugulással járó panaszok dominálnak.
A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság (MAKIT) kampányt hirdetett a népbetegségnek számító allergiák, nagyrészt a szénanátha ellen. Mint azt Nékám Kristóf, a MAKIT elnöke mondta, jó okuk van feltételezni, hogy az idén sem lesz más a szezon. Nem történt meg például a parlagfűirtás akcióinak országos összehangolása. Pedig az önkormányzatok és a magán-kerttulajdonosok felelősek a birtokuk tisztán tartásáért, a füvek és fák gondozásáért, sőt pénzbírsággal sújthatók.
A MAKIT a betegellátás javításán túl az allergiás betegek keze-lőinek, gondozóiknak érdekképviseletét is vállalja. A prognosztizálhatóan tovább romló körülmények között kötelességének érzi felhívni a betegek, az őket ellátó egészségügyi dolgozók, valamint a döntéshozók figyelmét a helyzet komolyságára.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) gyógyszerügyi főosztályvezetője szerint az allergia tüneti kezelésére szolgáló gyógyszerek támogatási összege 2001-ben mintegy 16 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Sajnos, még így sem érte el azt az ütemet, amelyet a betegség terjedése diktál.
Magyarországon az allergiás betegeknek csak egy töredéke részesül korszerű és hatékony (antihisztamin + szteroid orrspray) kezelésben. Az allergiások bizonyos hányadát nem kezelik, vagy korszerűtlen - álmosító hatású allergikumokkal - gyógyszerekkel történik a kezelésük.
A szénanáthában szenvedők kezelésére a következő gyógyszercsoportok szolgálnak. A helyileg ható készítmények és a szisztémás antihisztaminok, valamint ezek kombinációi. A helyileg ható készítmények lehetnek érösszehúzó hatásúak vagy kortikoszteroidok. Az antihisztaminok két fő csoportba sorolhatók. Az első generációs antihisztaminok a központi idegrendszerbe jutva gyakran okoznak álmosságot, zavarják a koncentrálóképességet, valamint szájszárazsághoz és testsúlynövekedéshez vezethetnek. A második generációs antihisztaminok - egyéni érzékenységtől függően - ritkábban okoznak központi idegrendszeri mellékhatást.
Az első körbe tartozó gyógyszerek egy részét ingyenesen vagy 90 százalékos támogatással rendelheti a dokumentált allergiás rhinitisben (légúti allergiás megbetegedés) szenvedő betegeknek a belgyógyász-allergológus, a fül-orr-gégész, a pulmonológus és a gyermekgyógyász szakorvos, vagy javaslat alapján a háziorvos. Ez a támogatottság nagyon fontos a nagy számban érintett fiatal korosztály (iskoláskorúak) miatt is.
Az antihisztaminok sorát a desloratadion hatóanyagú készítmény is kiegészíti - remélhetőleg ősztől -, amely biztosítja a szervezetben elinduló immunreakciók átfogó gátlását, kombinálva az antiallergiás, antihisztamin- és gyulladásgátló hatásokat.
Míg az első generációs antihisztaminok főleg az allergia akut tüneteit (tüsszögés, orrfolyás) szüntetik meg és kifejezetten erős a mellékhatásuk, a legújabb készítmény az allergiás megbetegedések hátterében húzódó kóros mechanizmusokat célozza meg, és nemcsak az akut helyi reakciókra, hanem a szisztémás allergiás, gyulladásos folyamatokra is hatással van, mellékhatása alig érzékelhető. Várhatóan júliusban kerül a patikákba, és mint hatásos készítmény, számíthat az OEP 90 százalékos támogatási mértékére.
MUNKATÁRSUNKTÓL
