Német lapok válsága
Tovább, sőt drasztikusan csökken a német országos napilapok hirdetési árbevétele. Míg 2001-ben az előző esztendőhöz képest még csak 12,7 százalékkal volt kevesebb a reklámmegrendelés értéke, ez év első negyedét 20-40 százalékos visszaeséssel zárták a legnagyobb újságok. Heinz-Werner Nienstedt, a Handelsblatt ügyvezetője úgy véli, a szektor egy részének helyzete a nyolcvanas évek második felének felel meg. Véleménye szerint fellendülés legkorábban a jövő évre várható. Általános vélemény, hogy a bevételeik kétharmadát a reklámokból szerző vezető napilapok fennállásuk óta a legnagyobb visszaesést élik meg. A Frankfurter Allgemeine Zeitung egyik jelentős hirdetési bevételi forrását a lap hét végi számában közölt álláshirdetések jelentik, amelyek mennyisége azonban januártól március végéig több mint felével csökkent. Az országos lapok átlagában az álláshirdetések csökkenése közel 19 százalékos, és már most bizonyosra vehető, hogy a 2002-es bevételek az év egészére vetítve is jóval az előző esztendei szint alatt maradnak. Milyen üzemgazdasági modell mentén kezelhető a válság? A kérdésre változatos takarékossági intézkedésekben fogalmazódnak meg a nagyjából azonos irányba, a költségek lefaragása felé mutató válaszok. A Springer még tavaly összevonta a Die Welt és a Berliner Morgenpost szerkesztőségét: a fúziónak eddig 300 munkahely esett áldozatul. Az intézkedés 2002-ben mintegy 15 millió euró megtakarítást jelent a kiadónak. A Süddeutsche Zeitung mintegy 15 százalékos költségcsökkentést tervez az idén. Hans Werner Kilz főszerkesztő kiábrándultan jegyzi meg, hogy "a minőségi újságírás ma már nem sikergarancia". A kiadó 2002 első három hónapjában 6,5 millió euró veszteséget halmozott föl. A kilábalás egyik útját a legtöbb kiadó az olvasók oldaláról minőségrontásnak számító változásokban, például a lapok terjedelmének csökkenésében, a mellékletek, különszámok megnyirbálásában - ezzel párhuzamosan kevesebb tartalom szolgáltatásában - is keresi.
