Kapitány István nagyot ment a héten: szélerőművek, hálózatfejlesztés és esti áramspórolás
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEgymást követték a nagy energetikai bejelentések Kapitány István miniszteről a héten: a gazdasági és energetikai tárca veztője egyszerre ígért gyors szélerőmű-bővítést, megnyitotta a másfél milliárd eurós hálózatfejlesztési programot, majd a kánikula miatt közvetlenül a lakosságtól kért segítséget az esti áramfogyasztás mérséklésében.
Kapitány István június 24-én jelentette be, hogy a kormány 2030-ig összesen 4 gigawattnyi új szélerőművi kapacitás kiépítésére készül pályázatokat kiírni. Ez a jelenlegi, nagyjából 330 megawattos hazai szélerőművi teljesítmény több mint tízszeresét jelentené. A program első lépéseként augusztus 31-én legalább 700 megawattnyi új kapacitás hálózati csatlakoztatására jelenhet meg pályázat.
A miniszter érvelése szerint a szélenergia a napenergiát egészítheti ki: míg a naperőművek elsősorban nappal és derült időben termelnek sok áramot, a szélerőművek este, éjszaka és borult időben is képesek energiát adni a rendszernek. A fejlesztési csomaghoz csaknem 2,5 milliárd eurónyi beruházás kapcsolódhat, amelyben a hálózat korszerűsítése is fontos szerepet kap.
A szélerőművek felfuttatása azonban csak az egyik eleme a miniszter e heti energiapolitikai üzeneteinek. Másnap Kapitány István arról számolt be, hogy megnyílt a korábban már beharangozott, másfél milliárd eurós uniós finanszírozású hálózatfejlesztési pályázat. A program célja a villamosenergia-hálózat korszerűsítése és megerősítése, hogy az képes legyen befogadni a növekvő számú új erőművet.
A bejelentés szerint a fejlesztések révén csaknem 5000 megawattnyi, döntően megújuló energiatermelő kapacitás csatlakozhat a magyar rendszerhez. A pályázatban nemcsak nagy hálózati beruházások szerepelnek: okosmérők telepítésére is lehet támogatást igényelni, ami a háztartások fogyasztásának pontosabb követését és időzítését segítheti.
A miniszter az elektromos energia szerepének gyors növekedésével indokolta a programot. Az áramigény nemcsak az iparban nő, hanem az elektromos közlekedés, a közművek, valamint az épületek fűtése és hűtése miatt is. Balasa Levente szakértő korábban arra figyelmeztetett, hogy az elektromos közlekedés, az adatközpontok és a megújuló termelők térnyerése miatt akár egy évtizeden belül gyakorlatilag meg kell duplázni a hálózati kapacitásokat.
Megérkeztünk a nyugati megoldásokhoz is
A hosszú távú beruházási tervek mellett Kapitány István a lakossághoz is fordult. A hőhullám miatt jelentősen nőtt az áramfogyasztás, ezért Kapitány István arra kérte a lakosságot, hogy 18 és 21 óra között lehetőség szerint fogja vissza a fogyasztását. A miniszter azt javasolta, hogy a légkondicionálók intenzív használatát, az elektromos autók, telefonok és laptopok töltését, illetve a mosó-, szárító- és mosogatógépek működtetését inkább 21 óra utánra időzítsék.
Kapitány szerint nem rendkívüli lemondásra vagy megszorításra van szükség, hanem a csúcsidőszaki terhelés tudatos mérséklésére. A felhívás ugyanakkor érzékeltette, hogy a nyári hőségben mennyire gyorsan megugorhat a villamosenergia-igény.
A miniszteri kérés után a Daikin adatai is alátámasztották, hogy a klímahasználat hirtelen ugrott meg. A társaság Onecta alkalmazásának mérései szerint június 19-étől 48 órán belül megduplázódott azoknak az otthonoknak az aránya, ahol hűtési üzemmódban működött a légkondicionáló. Június elején az alkalmazást használók körében még körülbelül 11 százalék volt ez az arány, június 24-ére viszont 58 százalékra emelkedett. A programozott időzítés és a távvezérlés használata négy nap alatt kilencszeresére nőtt.
A Világgazdaság cikke szerint, mindez különösen érzékeny kérdés egy olyan országban, amely jelentős áramimporttal egészíti ki saját termelését. A hőség miatti extra fogyasztás ezért nemcsak a háztartások villanyszámláját, hanem az ellátásbiztonsági tartalékokat is próbára teheti.
Az energiapiaci döntések mellé politikai és szakmai vita is társult. Ujhelyi Géza gépészmérnök, korábbi erőművezető Kapitány Istvánnak írt nyílt levelében azt hangsúlyozta: Paks II. felülvizsgálata lehet indokolt, de a projektet nem szabad politikai viták miatt leállítani. Szerinte inkább gyorsítani kellene a beruházást, mert az atomenergia továbbra is a hazai ellátásbiztonság egyik kulcseleme lehet.
