Hozzányúl az áfa-kérsdéshez a kormány: könnyítés jöhet a vállalkozásoknak

Nem kell azonnal újabb jelentős áfaadminisztrációs terhekre készülniük a vállalkozásoknak. A Pénzügyminisztérium közlése szerint a kormány azt tervezi, hogy 2026. július 1-je után is a jelenlegi szabályok szerint lehessen teljesíteni az áfabevallásokhoz kapcsolódó számlaszintű adatszolgáltatást, vagyis az úgynevezett M-lapot.

A változtatás azért fontos, mert a 2025. évi LXXXIII. törvény eredetileg szigorította volna a befogadott számlákra vonatkozó adatszolgáltatást. Az új előírásokat először azokban az áfabevallásokban kellett volna alkalmazni, amelyek 2026. július 1-jét is magukban foglalják.

A szabályok hatálybalépése jogalkotási okokból már nem kerülhető el, de a tárca szerint a kormány olyan törvényjavaslatot nyújtana be, amely biztosítaná: a szigorúbb előírásokat ténylegesen egyetlen bevallási időszakban se kelljen alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a cégeknek egyelőre nem kellene átállítaniuk könyvelési, számlafeldolgozási és informatikai rendszereiket az eredetileg tervezett új M-lapos követelményekhez.

Különösen érzékeny terület az élelmiszer-kereskedelemben

A halasztás vagy gyakorlatilag teljes elengedés érzékelhető könnyebbséget jelenthet azoknak a vállalkozásoknak, amelyek nagy számlaforgalommal dolgoznak. Ide tartoznak a boltláncok, a nagykereskedők, a feldolgozók, a vendéglátóipari cégek, valamint a mezőgazdasági termelők és integrátorok is.

Az élelmiszerláncban a beszerzések és értékesítések magas száma miatt a számlaszintű adatszolgáltatás bármilyen részletszabályának módosítása komoly könyvelési és informatikai feladatot okozhat. Egy új M-lapos rendszerre való átállás nemcsak a nagyvállalatoknak, hanem a kisebb termelőknek, családi gazdaságoknak és kisboltoknak is többletköltséget jelenthetett volna.

A mostani jelzés ugyanakkor nem a számlaadat-szolgáltatás teljes megszüntetéséről szól. Inkább arról, hogy a kormány a jövőben átfogóbb, a digitalizációra építő áfabevallási reformot készítene elő, és addig nem akar újabb átmeneti, nehezen kezelhető adminisztratív kötelezettségeket a vállalkozásokra terhelni.

Elkhalasztott 5 százalékos zöldség-gyümölcs áfacsökkentés

Az M-lapos szabályok körüli könnyítés azért is érdekes, mert a Tisza Párt korábbi vállalása szerint, kormányralépésük után azonnal csökkentenék a zöldségek és gyümölcsök áfáját 27 százalékról 5 százalékra. Ez az egyik legjelentősebb, közvetlenül a bolti árakat érintő adópolitikai ígéret a mezőgazdaság és az élelmiszer-kereskedelem szempontjából.

A 27 százalékos és az 5 százalékos áfakulcs közötti különbség elméletileg érdemi áresést indokolhatna. Ha a teljes adócsökkentés megjelenne a fogyasztói árakban, egy jelenleg bruttó 1000 forintos, 27 százalékos áfával értékesített termék ára nagyjából 827 forintra mérséklődhetne 5 százalékos kulcs mellett. A tényleges bolti árhatás azonban attól függne, milyen gyorsan és milyen arányban adják tovább az adóelőnyt a kereskedők, illetve hogyan alakulnak közben a beszerzési árak, a bérek, az energia- és logisztikai költségek.

Az áfacsökkentés a háztartások mellett a hazai termelőknek is kedvezhetne, ha az olcsóbb zöldség és gyümölcs élénkítené a keresletet. Különösen a szezonális magyar termékeknél lehetne fontos, hogy az ár kevésbé legyen visszatartó tényező a vásárlóknál. A Világgazdaság kérdésére az agrártárca államtitkra azt mondta, a munka csak most kezdődött meg. Elsőként azt tekintik át, milyen állapotban van a költségvetés, és mekkora mozgástér marad az év második felére.

A Pénzügyminisztérium augusztus végére tehet az asztalra egy költségvetési módosítót. Akkor derülhet ki, hogy beleférhet-e idén a megígért áfacsökkentés.