Visszafogott tervek a kis- és középvállalati körben

Nem növekedett a kis- és középvállalatok ingatlanindexe az első negyedévben. A 37,6 százalékos, meglehetősen alacsony mutató 0,9 százalékos csökkenést jelent az előző negyedévi értékhez viszonyítva. Ennek az az oka, hogy a dekonjunktúrában a kis- és középvállalkozások pénzügyi, likviditási helyzete meggyengült, szerény tartalékaikat rövid idő alatt felélték. A fellendülés kezdeti időszakában forrásaikat a leapadt készletek feltöltésére fordítják, ingatlanbővítésre majd a forgalom élénkülését követően számítanak.

2002 első negyedévében kismértékben csökkent a kis- és középvállalatok saját tulajdonú ingatlanainak száma és valamelyest emelkedett a bérelt irodák, termelő- és értékesítőhelyek és raktárak aránya. Ez utóbbi tendenciát magyarázhatja, hogy a kis- és középvállalkozások egy része megerősödött, kinőtték eddig használt irodáikat, raktáraikat, s növekvő ingatlanszükségletüket bérlemények igénybevételével pótolják.

Bérleményekben működik a kis- és középvállalatok irodáinak 29,4 százaléka, a raktárak 28,6, továbbá a termelő- és értékesítőhelyek 29,5 százaléka.

Új építésű ingatlan bérlését a válaszolók 4 százaléka jelezte, ez az előző negyedévi értéknél több mint 3 százalékponttal alacsonyabb. A magyarázat az lehet, hogy összességében valamivel romlott a kis- és középvállalatok gazdasági helyzete, s kevesebben fektetnek jelenleg ingatlanokba.

A kis- és középvállalatok 15 százaléka tervezi meglévő, vélhetően feleslegessé vált ingatlana, illetve annak egy részének eladását. A kis- és középvállalatok az ingatlanpiacon 2002-ben magas árnövekedést prognosztizálnak. Az ingatlanpiaci áremelkedés bizonyos területeken jóval meghaladja az infláció mértékét.

A kis- és középvállalatok az új ingatlanok áremelkedését Budapest belvárosában átlagosan 15,1 százalékra becsülik. A megkérdezettek szerint a használt ingatlanok árnövekedése ez évben várhatóan 12,5 százalékkal lesz magasabb, mint 2001-ben, a bérleti díjak pedig - várakozásaik szerint - 11,4 százalékkal lesznek magasabbak. A válaszadók még mindig jelentős, 9,6 százalékos árnövekedést prognosztizálnak a Budapest külvárosában és az agglomerációban lévő új ingatlanoknál. A használt ingatlanok esetében 7,9 százalékos, a bérleti díjaknál 7,6 százalékos áremelkedést vélelmeznek.

A kis- és középvállalatok szerint vidéken is nőnek az ingatlanok árai, természetesen nem olyan mértékben, mint Budapest belvárosában és környékén. A vidéki új ingatlanok árnövekedését 9,1 százalékra, a használtakét 7,4 százalékra, a bérleti díjak emelkedését vidéken már csak 6,5 százalékosra teszik.

A kis- és középvállalatok öszszességében úgy ítélik meg, hogy a Budapest belvárosában és a vidéken lévő új ingatlanok áremelkedése között 6 százalékos árkülönbség lesz. A használt ingatlanok esetében ez az érték 5 százalékpont. A budapesti és a vidéki ingatlanok bérleti díjai között is 5 százalékos árkülönbséget vélelmeznek a megkérdezettek.

A kis- és középvállalatok is az inflációnál magasabbra értékelik az építési tevékenységhez kapcsolódó árak növekedését 2002-ben. Szerintük legjobban - 11,9 százalékkal - a munkaerőköltségek nőnek, majd az építési-szerelési tevékenységek árai, 9,8 százalékkal. A telekárak növekedése is közelíti a 10 százalékot, míg az építőanyagárak 9 százalékkal, a tervezési díjak pedig közel 7 százalékkal emelkednek az előrejelzések szerint.

A kis- és középvállalatok a közeljövőben magasabb ingatlanárral számolnak, ugyanakkor 50 százalékkal kevesebben tervezik a következő fél évben új ingatlan építését. Kismértékben növekszik ingatlanvásárlási és bérbevételi szándékuk. Az ingatlanpiac és saját helyzetük pesszimistább megítélését mutatja a kis- és középvállalatok ingatlanfejlesztési indexének 0,9 százalékos csökkenése az előző negyedévi értékhez viszonyítva. (VZS)