Csődvédelmet kért a WorldCom
"Most az a legfontosabb, hogy stabilizáljuk cégünk megrendült pénzügyi helyzetét, majd megállapodjunk hitelezőinkkel és visszeszerezzük befektetőink bizalmát" - jelentette ki John Sidgmore, a WorldCom elnök-vezérigazgatója, amikor tegnap tudatta: cége csődvédelmet kért a manhattani csődbíróságnál. A kérelemben a WorldCom saját vagyonát 107 milliárd dollárban jelölte meg, ám elemzők szerint nem lehet több 15 milliárdnál. Sidgmore szerint a csődeljárás nem érinti majd a cég nemzetközi tevékenységét: a társaság 65 országban működik 85 ezer fővel, szerverein át levelez a fél világ s az amerikaiak 70 százaléka. Magyarországon is jelen van az általa néhány éve felvásárolt holland internetszolgáltató Uunet itteni leányvállalata révén.
A WorldComéval együtt eddig napvilágra került könyvelési machinációk rengeteg - dollárban számolható és erkölcsi - kárt okoznak s okozhatnak a jövőben is. Ennek megelőzésére lázas munka folyik az Atlanti-óceán mindkét partján, mi módon lehet elejét venni a könyvelési csalásoknak. A távközlési cégnél - mint beszámoltunk róla - június vége felé robbant ki a botrány: egy belső könyvvizsgálat 3,8 milliárd dolláros működési költség "helytelen" elszámolását tárta fel.
A cég a tavalyi év egészére 1,4 milliárd, az idei első negyedévre 130 millió dollár nettó nyereséget könyvelt el, bár szabályos könyvvitel mellett 2001-ről nettó veszteséget kellett volna jelentenie. Mindemellett 41 milliárd dollárnyi, bóvli szintű adóssága is van. A botrány miatt meredeken zuhant a társaság papírjainak árfolyama, kereskedésének utolsó napján, július 1-jén hat centet ért, a csúcsár 1999-ben 64 dollárra rúgott.
A könyvviteli szabálytalanságokat elkövető cégek ellen elsőként az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) lépett: augusztus 14-ig adott határidőt a 945 legnagyobb tőzsdei cégnek, hogy vezetőik eskü alatt igazolják beszámolóik hitelességét. Ezután Bush elnök arra szólította fel a kongresszust: augusztus végéig hagyja jóvá a vállalati számvitel szigorítását célzó törvényt. Az amerikai szenátus - amint korábban a képviselőház - elfogadta a számviteli eljárások reformját célzó törvénytervezetet, amelynek legfőbb célja, hogy átláthatóvá tegyék a cégek működését. A törvénytervezet súlyos büntetést irányoz elő az adócsalást elkövető cégek vezetőivel és a mérleghamisításban közreműködőkkel szemben.
Ám senki sem hiheti, hogy az európai cégek nem ismerik a mérlegkozmetikázás ősi mesterségét. Az Európai Unió főhadiszállásán ma válságtanácskozáson vitatják meg az esetleges visszaélések elleni fellépés lehetőségeit.
Az Egyesült Államokban immár második éve tart a csődhullám: a BankruptcyData.com szerint az idei év eddig eltelt időszakában 113 vállalat összesen 149 milliárdnyi vagyonra kért csődvédelmet, tavaly 255 cég 260 milliárdra - a tíz évvel ezelőtti háromszorosára. Az elemzők úgy látják, hogy nemcsak a csődök száma dönt meg minden eddigi rekordot, hanem a szóban forgó vállalatok nagyságrendje, az amerikai gazdaságban játszott szerepe is. Az Enron mellett elég csak a Global Crossingra, a Pacific Gas & Electricre vagy a Kmartra gondolnunk, amelyek milliárdos veszteségeikkel nemcsak a befektetők pénzét, hanem munkahelyek százezreit sodorták veszélybe. S amint a könyvelési szabálytalanságoknak, úgy a csődöknek sincs vége, a szakértők újabb csővédelmi bejelentésekre számítanak többek között az energetikai cégek, a légitársaságok, a távközlési szolgáltatók, illetve a kiskereskedelmi vállalatok körében. Az utóbbi időben cégek egész sora tett közzé nyereségfigyelmeztetést - legutóbb a Microsoft, az Eli Lilly, a PepsiCo, de Európa sincs sokkal jobb helyzetben: legutóbb több német nagyvállalat is jelezte, hogy az idén már semmiképp nem számítanak jobb eredményekre.
