Fúziós kényszer a söriparban
Továbbra is erős konszolidációs törekvések tapasztalhatók a világ sörpiacán. A dél-afrikai SAB sörcsoport csak nemrég jelentette be, hogy megveszi a második legnagyobb USA-beli gyártót, a Miller Brewingot, és máris újabb fúziót rebesgetnek. E szerint a dán Carlsberg a brit Scottish & Newcastle (S&N) társasággal lépne frigyre, amelyből - írja a Die Welt - egy évi 112 millió hektoliter kapacitású söripari óriás keletkezne. Ezzel a két cég együttesen a harmadik helyre nyomulhatna előre a gyártók világranglistáján, megelőzve a belga Interbrew és a holland Heineken csoportot, amelyek évi termelése nem haladja meg a 90 millió hektolitert. A vezető gyártó az USA-beli Anheuser-Busch 146 millió hektoliterrel, amely mögé a SAB/Miller zárkózik fel 120 millióval.
Miután az európai és USA-beli piacok már telítettek, a legélesebb verseny a három nagy fejlődő régióban (Kína, Oroszország, Dél-Amerika) várható a jövőben. Főleg az 1,3 milliárd lakosú Kína ígéretes, ahol a fogyasztás volumene öt éven belül elérheti Franciaországét. A Carlsberg és az S&N szorosabb együttműködésével kapcsolatos spekulációknak viszont az orosz piaci pozíciók erősítése lehet az alapja. Az S&N ugyanis az idén februárban jelentette be, hogy megvásárolja a finn Hartwall társaságot, amely a Carlsberggel együtt 50-50 százalékos tulajdonosa a Baltikumban és Oroszországban vezető sörgyártónak számító Baltic Beverages Holding (BBH) vegyes vállalatnak. Ez pedig meggátolhatja a dánok ama törekvését, hogy a BBH teljes ellenőrzését átvegyék.
Feltűnő viszont a Heineken viszonylagos visszafogottsága. A Carlsberg részbeni, most bejelentett megszerzésével ugyan lényegesen erősítheti helyzetét Európa legnagyobb sörpiacán, Németországban, ám az utóbbi évek nagyobb beszerzési lehetőségeiből rendre kimaradt. Így a cseh Pilsner Urquell márkára a SAB, a brit Carlingre az Interbrew tette rá a kezét. Az már más kérdés, hogy a Carlingot a belgák versenyhatósági döntés miatt nem tarthatták meg, és a múlt év végén tovább kellett passzolniuk az amerikai Coorsnak. Az egykor második helyezett Heineken így a negyedik helyre, vagy még hátrább csúszhat vissza a sörmultik sorában. A holland céget mindez látszólag nem aggasztja, mondván, tudatos stratégiáról van szó, miszerint számára nem a menynyiség, hanem a jövedelmezőség növelése a legfontosabb. Ám a külpiaci terjeszkedését feltehetőleg inkább a bonyolult holdingszerkezete hátráltatja.
