Hogy jön létre a gazdasági társaság?
A főszabály szerint gazdasági társaságot - a gazdasági társaságokról szóló régi és új törvény (gtv.) szerint egyaránt - legalább két tag hozhat létre. Az alapításhoz szükség van a társasági szerződés megkötésére, ami egyszemélyes gazdasági társaságoknál és zártkörűen működő részvénytársaságoknál alapító okirat, nyilvánosan működő rt.-knél pedig alapszabály elfogadását jelenti.
A gt.-t létesítő tagok, illetve részvényesek közös akaratát kifejező létesítő okirat tartalmi és alaki érvényességi kellékeit mindkét társasági törvény részletesen meghatározta. Ezek alapján a társasági "alkotmányok" elsődleges érvényességi kelléke az írásbeliség, tehát a szóban kötött társasági szerződés érvénytelen. A Ptk. alapján kialakult polgári jogi gyakorlattal összhangban, a régi gtv. alapján a létesítő okiratot több okiratba foglaltan is meg lehetett kötni. Ezek érvényességéhez ugyanakkor minden egyes okiratnak külön-külön is meg kell felelnie a létesítő okiratra előírt alapszabályi kellékeknek. Ez a lehetőség az új gtv. alapján változatlanul fennáll, de az új cégtörvénynek a létesítő okirat egységes szerkezetben, tehát egyetlen okiratban való cégbírósági beterjesztésére vonatkozó kötelező előírása miatt ez már nem ajánlható megoldás. (A cégjogi előírás miatt ilyenkor sem lehet megkerülni a létesítő okiratnak egyetlen okiratba történő szerkesztését.)
A létesítő okirat további alaki érvényességi kelléke, hogy a tagok, illetve a részvényesek aláírják azt. (Kivéve ez alól a nyilvános rt. alapszabályát, mivel azt a részvényesek az alakuló közgyűlésen egyszerű szótöbbséggel fogadják el.) A tag, illetve a részvényes helyett az alapító okiratot közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező képviselő is aláírhatja.
Az aláírással szemben a bírói gyakorlat megköveteli, hogy olvasható legyen, pontosabban: az egyes aláírásokat be lehessen azonosítani. A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása szerint ugyan az olvashatatlan kézjegy vagy a szignó is elfogadható aláírásként, de csak akkor, ha mellette olvashatóan is fel van tüntetve az aláíró tag, illetve részvényes neve.
Olyan esetekben, ha a tag, illetve a részvényes nem természetes személy, akkor az aláírás mellett az aláíró tisztségét is fel kell tüntetni. (Például ügyvezető, cégvezető, igazgatósági tag stb.)
Az aláírások mindig az egész szerződésre vonatkoznak. Ezért ha a létesítő okiratban javítások, kifestések vagy betoldások vannak, akkor ezek - a Legfelsőbb Bíróság iránymutatása szerint - csakis akkor hatályosak, ha minden javítást az aláírók mindegyike külön-külön is láttamozott, és jogász is ellenjegyezte azokat. A gtv. vagy jogász - ügyvéd, illetve az alapító jogtanácsosa - által ellenjegyzett okiratot, vagy minősített okirati formát, közokiratot követel meg a létesítő okirat alaki érvényességi kellékeként. (A közokirat a közjegyző által készített okiratot jelent.) A létesítő okiratnak a tagok által történő aláírásával összefüggésben a Legfelsőbb Bíróság, Gfv. X. 30198/2000. számú határozatában, nagyon érdekes és a társaságok figyelmébe ajánlható döntést hozott.
Egy 1994-ben indult polgári jogvitában a felperesek - többek között - a harmadrendű alperesként perbe vont, 1989-ben kötött társasági szerződés alapján 1990-ben bejegyzett gt.-vel kapcsolatban annak a megállapítását kérték, hogy a társaság nem létezik. A kereseti kérelem alapján az elsőfokú bíróság rész- és közbenső ítéletével meg is állapította, hogy az alperesi gt. nem létezik.
Folytatás a 3. oldalon
Folytatás az 1. oldalról
Mégpedig azért nem, mert annak idején az egyik tag - a felperesek jogelődje - nem írta alá a társasági szerződést. Emiatt nem teljesült a régi gtv. által meghatározott alakisági követelmény, a valamennyi tag által aláírt társasági szerződés nem született meg. A szerződő felek megállapodásának a hiányában pedig a Ptk. 205. paragrafusa alapján a társasági szerződés nem jött létre, így emiatt az alperesi gt. nem létezik.
Fellebbezés folytán a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú rész- és közbenső ítéletét, és elutasította a társasági szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló felperesi keresetet. Indokolásában rámutatott, hogy a társasági szerződés olyan speciális szerződés, amelyben a tagok gt. alapítására vállalnak kötelezettséget, és ha azt a társasági szerződés alapján bejegyzik a cégjegyzékbe, akkor az létrejön. A gt. tagjainak a vagyoni és a személyi viszonyaira pedig a régi, de az új gtv. alapján is csak a társasági törvényben nem szabályozott vagyoni és személyi viszonyokra lehet a Ptk. szabályait alkalmazni. Ezért a Ptk. 205. paragrafusára alapítottan - figyelemmel a kereset előterjesztésekor hatályos cégjogi előírásokra is - nincsen helye a társasági szerződés, illetve a cég létre nem jötte megállapításának.
A felperesek a jogerős részítélet ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő. Ennek elbírálása során a Legfelsőbb Bíróság kiemelte, hogy a társaság önálló jogalany, amelyet a közhiteles cégnyilvántartás igazol. A társasági szerződésben valamelyik tag aláírásának a hiánya nem eredményezi a társaság létre nem jöttét. Arra viszont lehetőség van, hogy valamelyik tag aláírásának a hiányában bejegyzett cégnél a bíróság azt megállapítsa, hogy a társasági szerződést alá nem író tag nem tagja a társaságnak. A Ptk. rendelkezéseit egy jogvitában csak akkor lehet alkalmazni, ha a gtv. és az ahhoz kapcsolódó cégjogszabályok nem rendelkeznek az adott jogkérdésről.
Sz. Sebestyén Katalin


