Hírhedt szerb nehézfiú szállt rá a Mol legnagyobb olajüzletére: ő akarja szétszakítani az oroszokat és a magyarokat – bemutatjuk Ranko Mimovicot

A szerb energiapiac egyik legfontosabb és Magyarország számára is stratégiai jelentőségű üzletének középpontjába került egy meglehetősen rejtélyes üzletember, Ranko Mimovic, akinek a neve az elmúlt másfél évtizedben több balkáni pénzügyi és korrupciós ügyben is felbukkant. A szerb vállalkozóhoz köthető, alig egy éve alapított cég váratlanul 2 milliárd eurós ajánlatot tett a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) orosz tulajdonrészére, ezzel pedig látszólag közvetlen kihívója lett a Molnak. Mimovic neve korábban a horvát Podravka-ügyben, majd több szlovén büntetőeljárásban is előkerült.

Hónapok óta szolgáltat témát a magyar és a szerb sajtóban egyaránt a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) Mol által történő felvásárlása. Mint ismert, a NIS helyzetét erősen befolyásolják az orosz–ukrán háború miatt az orosz energiaszektorra kivetett amerikai szankciók, melyek következtében az orosz érdekeltségeknek ki kell vonulniuk az érintett vállalatokból.

Az Amerikai Egyesült Államok korábban határidőt szabott a NIS-ben lévő orosz tulajdonrész értékesítésére, ami felgyorsította az egyeztetéseket. A Gazpromnyeft jelenleg 44,9 százalékos, a Gazprom pedig további 11,3 százalékos részesedéssel rendelkezik a vállalatban, míg a szerb állam közel 30 százalékot birtokol. Belgrád célja, hogy a jövőben is biztosítsa az ország stabil energiaellátását, akár nagyobb befolyás megszerzésével is. Az orosz tulajdonrész iránt érdeklődő szereplők között a kezdetektől szerepelt a Mol is, amely 2025 végén már megállapodott az orosz Gazpromnyefttyel a részesedés megvásárlásáról, miközben az Egyesült Arab Emírségek állami olajtársasága, az ADNOC kisebbségi befektetőként kapcsolódik be az ügyletbe.

A szankciókat kivető és a határidőt megszabó Amerikai Egyesült Államok pénzügyminisztériuma alá tartozó Külföldi Eszközök Ellenőrzési Hivatala (OFAC) megadta az engedélyt a Molnak, hogy lefolytassa a tárgyalásokat a NIS megvásárlásáról. Az egyeztetések azóta is zajlanak.

Váratlan csavar a NIS-üzletben

Ebbe a folyamatba kavart be egy váratlan esemény, szerdán ugyanis egy új szereplő jelent meg a szerb energiapiac egyik legfontosabb ügyletében: egy alig egy éve alapított szerb vállalat 2 milliárd eurós (mintegy 780 milliárd forintos) ajánlatot tett a Gazpromnyeft és a Gazprom tulajdonában lévő NIS-részvénycsomagra. A lépés nagy kihívást jelenthet a Mol számára, amely hónapok óta dolgozik azon, hogy többségi részesedést szerezzen a szerb olajvállalatban.

A szankciós nyomás miatt a Mol idén januárban megállapodást írt alá az orosz részesedések megvásárlásáról. Az amerikai hatóságok május 22-ig adtak határidőt az ügylet lezárására. A mostani szerb ajánlat ugyanakkor azt jelzi, hogy Belgrádban nem mindenki szeretné, ha a magyar olajcég kerülne domináns pozícióba az ország legfontosabb energetikai vállalatában.

Aleksandar Vucic szerb elnök még januárban arról beszélt, hogy a Mol nagyjából 1 milliárd eurót (közel 390 milliárd forintot) fizetne a NIS többségi részesedéséért. Ehhez képest a mostani szerb ajánlat már 2 milliárd euróról, vagyis nagyjából 780 milliárd forintról szól, ami teljesen új helyzetet teremt az ügyletben. Ez azt jelenti, hogy az orosz tulajdonosok akár dupla akkora összeghez is juthatnának, mint amekkora értékről korábban szó volt a Mol kapcsán. Az is figyelemre méltó, hogy 

ami arra utal, hogy a háttérben politikai egyeztetések is zajlanak a régió egyik legfontosabb energetikai ügyletéről.

Azonban a felvásárlás kereteit továbbra is elsősorban az amerikai szankciók határozzák meg. A NIS ugyanis az orosz energetikai szektort érintő intézkedések miatt felkerült az amerikai szankciós listára, ezért a többségi orosz tulajdonrész értékesítése kizárólag külön amerikai engedéllyel történhet.

A Mol éppen ilyen, egyedi engedély alapján tárgyalhat az ügyletről az amerikai pénzügyminisztérium külföldi vagyonellenőrzési hivatalának jóváhagyásával. Vagyis nincs szó arról, hogy bárki egyszerűen megjelenhet egy ajánlattal, és beléphet a folyamatba, ehhez ugyanis mindenképpen szükséges az OFAC engedélye.

A NIS-re vonatkozó tárgyalások szigorúan szabályozott amerikai engedélyezési rendszer alatt zajlanak, amelyben jelenleg a Mol rendelkezik kizárólagos mozgástérrel. A teljes tranzakciót a jelenlegi amerikai licenc szerint május 22-ig kellene lezárni.

Mit tudhatunk a rejtélyes érdeklődőről?

Valamennyi magyar forrás, és a Reuters is annyit írt a KFT Senator Treasury G.T.7 Dva vállalatról, hogy egy aránylag új, tavaly alapított cégről van szó. A történet azonban kicsit kacifántosabb ennél. A Serbian Monitor szerint az eredeti KFT Senator Treasury vállalatot 2023. március 15-én, a szerbiai Szabadkán jegyezték be, tulajdonosa és képviselője Ranko Mimovic lett. Ez a társaság 2025 augusztusában megszűnt/szétvált, és két utódcég jött létre:

• KFT Senator Treasury G.T.7 Jedan DOO
• KFT Senator Treasury G.T.7 Dva DOO

A két utódcég alaptőkéje együttesen megegyezik az eredeti cég 207 milliárd dináros alaptőkéjével. Ez az összeg jelenlegi árfolyamon 1,76 milliárd eurónak felel meg. Ami még érdekesebbé teszi a helyzetet, hogy a Reuters szerint a tavaly alapított Senator Two nevű társaság rövid működése alatt többször is számlablokkolás alá került, miközben a szerb jegybank adatai szerint mindössze néhány tízezer forintos tartozások miatt szerepelt az adósnyilvántartásban. 

A Serbian Monitor összefoglalója szerint Ranko Mimovic neve korántsem ismeretlen a balkáni üzleti világban, pályafutását évek óta vitatott ügyek és büntetőeljárások kísérik. Az 1960-ban született szerb üzletemberhez az elmúlt másfél évtizedben több regionális vállalkozás is kötődött, amelyek közül számos megszűnt, felszámolás alá került, vagy pénzügyi problémákkal küzdött. A sajtó először 2010 körül kezdett intenzívebben foglalkozni vele, amikor a horvát Podravka élelmiszeripari vállalat részvényeinek megszerzéséről beszélt, és azt állította, hogy cége jelentős részesedést szerezhet a társaságban. Az üzletből végül nem lett semmi, miközben horvát lapok akkoriban arról írtak, hogy az egyik hozzá köthető befektetési vállalat komoly pénzügyi nehézségekbe került és hosszabb ideig számlablokkolás alatt állt. 

Mimovic neve később Szlovéniában került ismét reflektorfénybe, amikor a ljubljanai CPL útépítő vállalat tulajdonosaként és vezetőjeként jelent meg. 

miután az ügyészség szerint alvállalkozóktól vontak ki pénzeket azzal az ígérettel, hogy ezzel megmentik a vállalatot. Ennél is súlyosabb ügy volt, hogy 2017-ben egy másik szlovén eljárásban első fokon már 12 év szabadságvesztést szabtak ki rá csalás és pénzmosás miatt, ezt az ítéletet azonban a ljubljanai felsőbíróság később hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el. 

A Cubepartner szerbiai céginformációs adatbázis adatai szerint a magyarországi kft.-vel hasonló vállalati formában működő cég profitja 2025-ben nem érte el a százezer szerb dinárt, alkalmazotti létszáma pedig kevesebb mint öt fő volt.