Kapós a magyar méz az EU-ban
A 2000-ben alakult, az első teljes évét tavaly ledolgozó Méz-Világ Kft. 2001-ben valamivel több mint 2000 tonna mézet exportált és 1,2 milliárd forintos árbevételt ért el. (Az idei terv 1,6 milliárdos.) Bevétele csaknem 100 százalékban exportból származik. Döntően hordós mézet, ezenkívül egyéb méhészeti termékeket: propoliszt, virágport és viaszt értékesít.
Mivel 2001-ben igen kevés volt a vegyes virágméz, bő 60 százalékban akácmézet értékesített, ezekben a szállítmányokban még a 2000. év termésének egy része is szerepelt. (Normál körülmények között az exportban fele-fele arányban szerepel a vegyes és az akácméz.)
Wild János szerint a cég tavaly az előző évinél magasabb áron értékesített a nyugat-európai piacon, így kisebb mennyiség mellett is nőtt az árbevétele. Tapasztalata szerint a termelői kedv a kedvezőtlen időjárás ellenére sem csappant meg. Az idén a tavalyinál jobbak a nyugat-európai mézárak, mert mindenütt alacsony a termés, s az Európai Unió január 31-ével megtiltotta az állati eredetű kínai termékek bevitelét.
Az akácméz ára nyugaton így már 3,20 euró körüli. A magyar mézet azért is kedvelik az unióban, mert a szigorodó magyar szabályozás következtében az áruban nincs szermaradvány, antibiotikum.
A Méz-Világ az iméntiek miatt megemelte a nyersméz felvásárlási árát: kilogrammjáért a tavalyi mintegy 450 forinttal szemben több mint 750-et fizetett az utóbbi hetekben, a vegyes virágmézért a korábbi 280 forint után most 440 fölötti összeget. Ilyen magas felvásárlási ár még nem volt Magyarországon - mondta Wild János.
Ám a kedvezőtlen időjárás miatt a termelőknek jelentős kiadása támadt. Csak Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Zala megyében voltak viszonylag gazdag akácos méhlegelők, így az odaszállítás külön költséget jelentett.
A kft. a méz döntő részét Németországba, Ausztriába és Franciaországba szállítja. (FI)
