Lesülés helyett óvatos barnulás

Tombol a nyaralási láz, határainkon belül és túl milliók próbálják kipihenni egész évi fáradalmaikat a vízpartokon és a hegyekben. A szakorvosok tanácsát azonban sokan meg sem hallgatják, az intelem ellenére is süttetik magukat a napon. Ettől ugyan nem lesznek barnábbak, ám az erős napsugarak súlyos veszélyt jelentenek számukra.

Mivel tiszta időben a napsugárzás délelőtt 11 és délután 3 óra között a legerősebb, aki teheti, abban az időszakban ne menjen a napra, az üdülők is árnyékos helyeket keressenek.

Ha a munkája miatt valaki mégis a napra kényszerül, fedje le a bőrét világos színű, szellős ruházattal, s viseljen széles karimájú kalapot és napszemüveget.

Az UV-sugárzás az Egyenlítőhöz közeledve erősödik, de a mi éghajlatunkon a nyári hónapokban is komoly veszélyforrás. A természetes UV-B sugárzás a bőrön fájdalmas pírt, rosszabb esetben felhólyagosodást okoz, de káros hatása miatt a bőr idő előtti öregedésével, esetenként bőrrák kifejlődésével jár.

Az ibolyántúli (UV) sugárzás erőssége a Föld ózonrétegének fellazulása miatt egyre nagyobb mértékű. Nemcsak napszakonként, de évszakonként és az egyes földfelszínektől is változik. A visszavert sugárzás a füves területeken kevésbé erős, de a homok már egytizedét, a vízfelszín pedig kéttizedét veri vissza. Ha nem is tudják, de "bőrükön" érzik ezt a nyaralók, ezért kedvelik a vízpartokat vagy a vízfelszínt. Pedig a napozás utáni bőrpír már azt mutatja, hogy károsodtak a sejtek. Ezért semmi esetre sem szabad másnap újra kifeküdni a napra. A sejtek reparálóanyagai ugyanis helyrehozzák a kisebb sérüléseket, ám a nagyobbakkal szemben tehetetlenek. Az állandó bőrpír miatt folyamatos munkára kényszerülnek, ám egyszer csak kimerülnek, és előbb-utóbb itt a baj. Előfordul azonban, hogy a gyermekkori leégés például csak néhány évtized múlva jelentkezik s okoz bőrdaganatot.

Napjainkban egyre gyakrabban fordul elő a rosszindulatú bőrdaganat, az Országos Onkológiai Intézetben 17 ezernél több esetet tartanak nyilván. A melanoma, azaz a pigmenttermelő sejtek rosszindulatú daganatának egyik előidézője a túlzásba vitt napozás. A melanocyták termelik a melatint és adják azt át a környező hámsejteknek. Ez az anyag - elektronbefogadó sajátossága révén - az ibolyántúli sugárzás által keltett kémiai hatásoktól védi a sejteket.

Ám mielőtt bárki is túlzottan megrettenne, fontos leszögezni: a bőr rosszindulatú elváltozásainak többsége olyan hámdaganat, ami eredményesen kezelhető. Jelentéktelennek tűnő piros foltocskákkal kezdődik, ami leggyakrabban megbarnul, de nem okoz különösebb bajt. Esetenként azonban a piros folt hámlani kezd, nedvedzik, és ez az állapot nem javul. Ilyen esetekben azonnal bőrgyógyászhoz kell fordulni. Minél előbb távolítják el ugyanis a daganatot, annál biztosabb a teljes gyógyulás.

A természetes védekezés az óvatos napozás. A bőrgyógyászok és kozmetikusok nemtől függetlenül a magas faktorszámú bőrápoló krémek használatát tanácsolják mindenkinek. Fontos az is, hogy a fürdőzés és napozás után alaposan zuhanyozzuk le a testünket, s kenjük be bőrtípusunknak megfelelő ápoló krémmel. A víz és a szél ugyanis az átlagosnál is nagyobb mértékben kiszárítja a bőrt, s hamarosan jelentkezik a kellemetlen viszketés. Az óvintézkedés mellett is tudni kell, hogy százszázalékos bőrvédelem nincs, ezért mint mindenben, a napozásban is nélkülözhetetlen a mértékletesség.