Oldódó feszültség az acélpiacon
Javulnak a hazai acélipari értékesítési lehetőségei: az USA mind hajlamosabb újabb kivételeket tenni szigorú piacvédelmi intézkedéseiben, míg az ezekkel leginkább sújtott EU visszafogott megtorló intézkedései lendületén. Az enyhülés jelei a hazai gyártóknak kedvezőbb értékesítési lehetőségeket ígér, s a közelmúlt hónapjaiban erősödött az acél világpiaci ára is. A korábbi kedvezőtlen nemzetközi hatások kivédését szolgáló magyar acélpiacvédő intézkedések szükségességéről megoszlik a felhasználók, a kereskedők és a gyártók véleménye, utóbbiak érdekeit a korlátok fenntartása szolgálja.
Az acélpiac frissülése lendületet adhat a súlyosan veszteséges hazai acélgyártó, a Dunaferr Rt. talpra állításának. Bizonytalanságot okoz azonban, hogy nem fullad-e ki az áremelkedés, forgalomnövekedés, így indokolt a szakemberek által hangoztatott óvatosság a Dunaferr elnök-vezérigazgatója, Hónig Péter szerint. Mint emlékeztet, az acélpiac szokásos hullámzásánál hoszszabb és mélyebb volt az előző recessziós időszak, de ez nem jelenti azt, hogy a felívelés is hasonlóan hosszú lesz. A kedvező trend mellett fokozott takarékosságra is szükséges ahhoz, hogy a Dunaferrnél az év vége előtt a működésből származó eredmény pozitívba menjen át, tehát már ne termeljen több veszteséget a társaságcsoport.
Kedvező jel, hogy a bankok, beszállítók bizalma határozottan erősödött - hangsúlyozta kérdésünkre az elnök-vezérigazgató -, amihez az is jelentősen hozzájárult, hogy a kormány és az ÁPV Rt. több fórumon is megerősítette: a Dunaferrnek hosszú távon is van jövője. A bizalom erősödéseként értékeli a vasmű vezetője, hogy a vezérigazgató-helyettesekre kiírt pályázatra hatvannyolc pályamű érkezett - fele külső, fele belső szakemberektől -, ez jelzi, hogy a társaságcsoportnál dolgozók is bíznak a cég jövőjében, és mások is vonzó célpontnak tekintik a Dunaferrt.
Az erősödő acélpiac hatására a második fél évben 4-5 milliárdos többletbevétellel számol a társaság - tudtuk meg Schneider Mihály marketing- és logisztikai igazgatótól, aki a Dunaferr ideiglenes kereskedelmi vezérigazgató-helyettese. A mostani élénküléssel kapcsolatos óvatosságot magyarázza: mögötte nem hoszszú távon is stabilitást kínáló események állnak, tehát nem a gyártási kapacitások csökkenése, hanem az ázsiai igények növekedése, az USA-védővámok következtében kialakult belső árualaphiány, áremelkedés, valamint az EU-ban tapasztalható jelentős kereslet és a csökkenő import együttes hatása.
A Dunaferr fő exportpiacain megkönnyebbülést okoz, hogy több forrásból származó, még nem hivatalos információk szerint az unió a Magyarországgal szemben (is) alkalmazott kettős büntetésen enyhítendő az év vége, jövő év eleje előtt nem dönt a dömpingellenes eljárásban. Tehát addig felfüggesztették az ügyet, amíg nem sikerül kompromisszumos megoldást találni. Ezt a módszert alkalmazzák az újabban formálódó antidömpingvádak esetében is - mert ilyenek is vannak. Az is kérdéses még, mi lesz a szeptember 28-án lejáró határidőt követően az EU-kvótarendszerrel, amit elsősorban a csatlakozásra váró országok támadtak igen hevesen.
A belföldi piacvédelem fenntartása ellen legutóbb a gépgyártók tiltakoztak, s annak átdolgozásáért emeltek szót. Ám a kvótarendszer az elmúlt három év behozatali szintjét 10 százalékkal túllépő mennyiség fölött lép életbe, az EU-ból és az USA-ból kiszoruló termékek többletimportként való bekerülését akadályozza meg vámpótlékkal. Így tehát szó sincs arról Schneider Mihály szerint, hogy indokolatlan importkorlátozást lobbizott volna ki a Dunaferr. Ezt a véleményt erősíti, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és az Országgyűlés gazdasági bizottsága foglalkozott a témával, meghallgatták a gyártók és az importálók véleményét, tárcaközi egyeztetések történtek, és a piacvédelem megtartásáról döntöttek. A Dunaferr az általa nem gyártott termékek esetében készséggel állítja ki azt a nyilatkozatot, amely az importengedélyhez szükséges, így egyetlen hazai fogyasztónak sem kell a szükséges acélterméket hiányolnia.
A külföldi ártrendnek megfelelően a Dunaferr a második fél évben emelte belföldi árait, ehhez nincs köze a piacvédelemnek: itthon az árak 4-10 százalékkal nőttek, míg az unióba irányuló exportnál 15-25 százalékkal. A forgalom ma normális, a negyedik negyedév bővülést ígér, de sok múlik azon, hogy a német gazdaság mennyire talál magára.
A Dunaferrnél megindult az új stratégia kidolgozása, ennek fontos eleme lesz a kereskedelempolitika átdolgozása. A Dunaferr belföldön azt az előnyét kívánja kihasználni, amit a kereskedelmi hálózat mögött álló gyártó jelent a független kereskedőkkel (gyakorlatilag importőrökkel) szemben, az ő rovásukra kívánják piacaikat bővíteni. Az új kereskedelempolitika kezdetben nem jelentene szervezeti átalakítást, hanem elsősorban szemléletváltást.


