A széncsata végleg elveszett

A lencsehegyi bányászok érthetetlennek tartják, hogy többszöri ígéretek és kormánydöntés ellenére máig nem történt érdemi lépés a 300 fős bányatársaság legalább 2003. december 31-ig történő működésének biztosítása érdekében. A kis költséggel, gazdaságosan termelő bányát részben a mesterségesen alacsony áron tartott földgáz szorította ki a pályáról.

A lencsehegyi az egyetlen olyan független bányatársaság, amely túlélte a hazai szénipar átalakulását. A nyolcvanas évek közepén kezdődött szerkezetváltás során csaknem hatvanezer ember vesztette el állását, s a bányák jó részét a szenüket felhasználó erőművekhez csatolták. Az így létrejött, úgynevezett bánya-erőmű integrációból kimaradt bányák sorsa megpecsételődött. Az erőművek ugyanis nyilvánvalóan a saját bányáikban termelt szenet használták, még akkor is, ha az önálló bányák olcsóbban termeltek, alacsonyabb áron szállítottak volna. A bányászat összköltségein belül ugyanis a döntő hányad fix költség, amit a saját bányáknál mindenképpen állni kell. Ezzel a külső tüzelőanyag-szállítók nem tudtak versenyezni.

Az erőművekre vonatkozó környezetvédelmi szabályok szigorítása sem javította a hazai szénbányászat helyzetét. A magas kéntartalmú magyarországi szenet használó, s jórészt elöregedett, rossz hatásfokú szenes erőművek legfeljebb 2004-ig üzemelhetnek. Ezután ma már biztosra vehető, hogy csak a Vértesi Erőmű Rt. oroszlányi erőműve jár majd, amelynek - a káros anyagok kibocsátásának csökkentését is szolgáló - felújítása megkezdődött. A ma még üzemelő, jelentősebb szenes erőműveket gázra állítják át, bár az amerikai AES Kazincbarcikán kísérleti szándékkal a biomassszát választotta.

Szakértők szerint azonban a szenes áramtermelést még korai leírni. Folynak az úgynevezett tiszta szén technológia kísérletek, s gazdasági okokból is várható az energiaforrás későbbi feltámadása. Az új generációs tüzelőanyagok megjelenése előtt ugyanis csak szénből van akkora készlet a földön, ami alkalmas lehet féken tartani a gázárakat. A földgázkészletek csökkenésével ugyanis valószínűsíthető egy markáns áremelkedés. A tüzelőanyagok versenyében tehát legfeljebb előnyre tett szert a földgáz, a mérkőzés azonban még korántsem dőlt el. Ágazati elemzők szerint az évtized vége felé Magyarországon is napirendre kerülhet jelentősebb új erőművi kapacitás létesítése. Kézenfekvőnek látszik a Mátraalján lévő, becslések szerint legalább százévnyi lignitvagyon kiaknázása, de egy importszénre alapozott, a szigorú környezetvédelmi elvárásoknak megfelelő erőmű építése sem zárható ki.

Ám a lencsehegyieken ez már nem segít. Nem is ezért fordultak levélben Medgyessy Péter miniszterelnökhöz. Azt kérik tőle, járjon közben, hogy minél előbb szülessen döntés az általuk kitermelt szén átvételéről. A kormány június 28-án úgy döntött, a gazdasági, a munkaügyi és a Pénzügyminisztériumnak kell javaslatot készíteni a lencsehegyiek további foglalkoztatására vonatkozóan. Wagner Ferenc, a bányászszakszervezet helyi titkára a miniszterelnöknek címzett levél átadását követően emlékeztetett: már jó ideje depóra termelnek, mintegy 200 ezer tonna szenet halmoztak fel. Időközben pedig a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Követeléskezelő Rt. bejelentette: megkezdi a bánya bezárását, végelszámolását. A lencsehegyi bánya ismert szénvagyona 2003. december 31-ig tenné lehetővé a termelést.