Darabolt szabadságok
Korántsem alakult még ki egységes gyakorlat a hazai nagyvállalatoknál a közép- és felső vezetők szabadságoltatásával kapcsolatban. A cégek egy része előre átgondolt stratégia alapján küldi el pihenni menedzsereit, ezzel szemben több helyütt arról számoltak be: inkább a vezetőkre bízzák annak eldöntését, hogy mikor van szükségük kikapcsolódásra. Mindenesetre a hazai nagyvállalatok többsége teljes szabadsága kihasználására biztatja menedzsereit. Emellett a németországi és ausztriai gyakorlathoz hasonló tendencia erősödik nálunk is, nevezetesen, hogy egyre kevesebb cégnél vetetik ki a vezetőkkel egyben a szabadságukat. Ezzel egyébként ellentétes a francia és az olasz gyakorlat, ahol ma is hosszú hetekre szinte teljesen kiürülnek a munkahelyek, s a vezetőket is csak a tengerpartok közelében lehet ezekben a hetekben elérni.
A hazai nagyvállalatok egy része ma már nem a többhetes szabadságolásokat preferálja, hanem azt, hogy vezető beosztásban dolgozó alkalmazottai inkább rövidebb szabadságokat vegyenek ki az év különböző szakaszaiban - számolt be tapasztalatairól a Menedzserek Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára. Kifejezetten ezt a kérdéskört vizsgáló felmérések ugyan nem készültek, de általánosságban elmondható: a kilencvenes évek közepén sokkal gyakrabban fordult elő, hogy az egyes nagyvállalatok a nyári időszakban egyszerre küldték el szabadságra menedzsereiket, s sokszor hetekig egyetlen vezetőt sem lehetett utolérni a cégnél. Ezzel szemben ma már jóval gyakoribb, hogy a cégek inkább arra ösztönzik menedzsereiket: igyekezzenek az egész évre elosztani szabadságukat, s az év különböző szakaszaiban lehetőleg többször menjenek el pihenni, persze rövidebb időszakokra. Ez a gyakorlat a vállalat működésének folyamatosságát is hatékonyabban szolgálja, másrészt a cégek jelentős része ma már komolyan veszi, hogy vezető beosztású alkalmazottai olyan állandó megterhelésnek vannak kitéve, ami a folyamatos feltöltődés érdekében elengedhetetlenné teszi a viszonylag gyakori eltávozásokat - vélekedett a MOSZ főtitkára.
A hazai nagyvállalatoknál is egyre több helyen alkalmazzák az úgynevezett "ellopott napokat". A munkaszüneti napokkal rövidített hetekben a cégek előszeretettel biztatják menedzsereiket eltávozásra úgy, hogy azért bármikor legyenek elérhetőek. Így ezek a napok tulajdonképpen csak félig-meddig nevezhetők pihenésnek.
Cégünk komoly hangsúlyt fektet a pihenés fontosságára, ezért a vezetőket teljes szabadságuk kivételére ösztönzi - közölte Nagypál Judit. A Coca-Cola Beverages Kft. humánerőforrás-igazgatója azonban hozzátette: azt maguknak a menedzsereknek kell eldönteni, mikor és milyen hosszú ideig kívánnak eltávozni. Szabadon erről csak egy meghatározott periódusban, az üzleti tervezés időszakában nem dönthetnek. A szabadságolások konkrét lebonyolítását az adott terület vezetője koordinálja .
A szabadságolások eltérő gyakorlatáról számoltak be a Matávnál. A távközlési cégnél az eltávozásoknál a munka törvénykönyvében leírtakat tartják szem előtt, de ezen belül nem határozzák meg menedzsereiknek, mikor mehetnek el pihenni. Általános leállás sincs a vezetők körében.
Hasonló a helyzet az Audi Hungária Motor Kft.-nél. A győri cégnél nem alkalmaznak külön szabályzatot arra, hogy a közép- és felső vezetők mikor menjenek el szabadságra, ők, feladataik függvényében, maguk dönthetnek. A cég karácsony és az újév között minden évben teljesen leáll, s - a vezetőkkel együtt - valamennyi dolgozóját szabadságra küldi.
A fentiektől eltérő gyakorlatot alkalmaznak a Mol Rt.-nél, ahol a vezetők megkérdezésével az év első hónapjaiban rendszeresen szabadságolási tervet készítenek. Váradi Béla, a cég humánerőforrás-igazgatója elmondta: a szabadságolási terv nem kötelező érvényű, de a menedzserek többnyire ennek megfelelően távoznak el szabadságra: leggyakrabban nyáron, illetve a téli síszezonban. Különösebb megkötés egyébként nincs a szabadságolások időpontja ügyében. A felső beosztásban dolgozóknak csak arra kell figyelni, hogy lehetőleg a nagyobb projektek közötti időszakokra tervezzék eltávozásaikat. A humánerőforrás-igazgató szerint a szabadságolási terv segít annak elkerülésében, hogy az eltávozások ne veszélyeztessék az üzletmenet folyamatosságát. Másrészt az is könnyeben nyomon követhető, ha valaki nagyon kevés szabadságot vesz, s ilyenkor fel is hívják az illető figyelmét arra, hogy van mit bepótolnia az eltávozások terén. (NIG)
