Októberig tüsszöghet az ország
Amíg korábban a szakemberek körében az volt az uralkodó nézet, hogy a már kialakult szénanáthával (allergiás rhinitis) nem sokat kezdhetnek az orvosok, mára megváltozott a helyzet. Ugyan tény, hogy a megelőzés, az allergének, közte a parlagfű és egyéb füvek porainak, a különféle gombák spórájának, a háztartások atkáinak az elkerülése lenne a legjobb megoldás, ám ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen.
A MAKIT elnöke úgy véli, az allergiás panaszok ma már kezelhetők, ezért ezt figyelembe kellene venni az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) gyógyszerár-támogatási rendszerében is. A korszerű készítmények hatására ugyanis csökken a súlyos komplikációk, más betegségek kialakulásának az aránya, így végső soron kevesebb gyógyszert fogyasztanak a betegek. Nem elhanyagolható szempont, hogy ritkábban válnak szükségessé a sürgősségi, elsősegély jellegű vizitek a rendelőkben vagy felvételek a kórházi fekvőbeteg-osztályokra.
Ugyan tény, hogy az allergiás szénanátha nem halálos betegség, ám rossz közérzetet okoz, rontja a teljesítőképességet, a koncentrálást igénylő szellemi tevékenységeket, az emberek munkatempóját, káros hatással van a gyermekek tanulására, az érintettek nagyon kellemetlenül érzik magukat.
Amit emellett végképp nem szabad figyelmen kívül hagyni: az allergiás náthás esetek 25-40 százalékban 5-10 éven belül asztmává fejlődhetnek, ami már önmagában is igen súlyos betegség - állítja a professzor.
Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet szerint a lakosság 1,4 százaléka asztmás, széles körű hazai felmérések alapján állíthatjuk, hogy a népesség 15 százaléka szenved a szezonális allergiás rhinitisben. Ám az adatok azt is mutatják, hogy az asztmások mintegy 80-90 százalékának van szezonális allergiás megbetegedése is. S mivel a két betegségcsoport ennyire átfedő, bármelyik kezelésének nehezebbé válása - például a lakosság által fizetett gyógyszertérítési díj emelkedése miatt - előre kiszámíthatóan mindkét betegségcsoport súlyosbodásával járna. A szénanáthánál nemcsak a pillanatnyi tünetenyhítés, hanem az állapotromlás megelőzése is legalább olyan fontos minden egyes betegnél.
A gyógyszerkutatások eredményeként ma már bőségben lehet választani azon készítmények közül, amelyekkel jelentősen enyhíthetők az allergiás panaszok, az orrfolyás és -eldugulás, szemkönnyezés és -égés, a viszkető-égő érzés a garatban, a fülben, a köhögés, a légszomj. Ha a betegek korán elkezdik az antihisztaminok és a szteroid hatóanyagú inhalációs szerek használatát, a betegség talán nem vezet asztmához, kevesebbet kell orvoshoz fordulniuk, javul a közérzetük, munkabírásuk. Nékám professzor szerint erre nemcsak tudományos bizonyítékok állnak rendelkezésre világszerte, hanem erről szólnak a nemzetközi szervezetek konszenzussal kialakított állásfoglalásai is.
S mivel az allergia elsősorban a gyermekeket sújtja, ha emelkedik a kezelésre használható gyógyszerek ára, félő, hogy a többgyermekes családok a gyógyszer helyett - kényszerből - inkább a gyermekek szipogását választják, nem számolnak az évek múlva kialakuló asztma veszélyével. Miután sok asztmás egyúttal szénanáthás is, ennek az amúgy is nehéz helyzetben lévő betegcsoportnak a terhei is növekednének.
Megtudtuk, hogy a tisztiorvosi szolgálat mérései szerint országszerte magas a levegő pollentartalma, a budapesti koncentráció 400-500 köbméterenként. S ugyan volt már 1000 felett is ez a szám, Nékám Kristóf szerint már a 30-40-es érték is képes fenntartani az allergiás tüneteket. S ha marad a napos, száraz idő, a parlagfű tovább szórja virágporát, emiatt október közepéig is elhúzódhat a tömeges, szezonális allergiás megbetegedés.
