Ösztönzik az it-fejlesztéseket

Január elsejétől adókedvezménynyel támogatott internetberuházási és dolgozói PC-programot kíván indítani a kormány - értesült lapunk. Információink szerint a tervezetek csütörtökön kerülnek a parlament elé. Az első a kormány szándékai szerint a hazai cégek internetes infrastruktúrájának javítását kívánja ösztönözni. Ennek lényege, hogy a jövő évtől fejlesztési adókedvezményhez jutnának azok a társaságok, amelyek hárommilliárd forintot meghaladó értékű szélessávú internetberuházást hajtanak végre.

A parlament elé kerülő másik tervezet szerint 2003-tól a munkáltatók természetbeni juttatásként adhatnának alkalmazottaiknak személyi számítógépet otthoni használatra. A cégek a dolgozói PC-ket költségként és évi 50 százalékos amortizációval két év alatt írhatnák le. A program további elemeként a dolgozói személyi számítógépek esetében a költségvetés eltekintene a természetbeni juttatással egyébként együtt járó járulékterhektől. A munkavállalók pedig a két év letelte után a használt gépeket névleges összegért vásárolhatnák meg.

Az elképzelések közül az alkalmazottak személyi számítógéphez juttatása nem új keletű, a Svédországban 1997-ben bevezetett modell alapján az előző kormány is készített egy javaslatot 2000 tavaszán. Akkor a munkavállalók hároméves futamidővel és havi törlesztéssel a piaci ár 45 százalékáért juthattak volna számítógéphez. Az akkori elképzelés azonban végül csak tervezet maradt.

Lapunk úgy értesült, hogy időközben a kormány már felvette a kapcsolatot a hazai PC-szállítókkal, s ha megkapja a parlament jóváhagyását, sor kerülhet a konkrét gépajánlatok kidolgozására.

Az elképzelések minden bizonnyal kedvező fogadtatásra találnak. Magyarországnak ugyanis mindkét informatikai területen van még mit behoznia. A Bell Research és a Think Consulting által készített Magyar infokommunikációs jelentés legfrissebb, 2002-es adatai szerint Magyarországon jelenleg több mint kétmillió asztali személyi számítógép van használatban, ennek 42 százaléka a háztartásokban, 40 százaléka a vállalatoknál, a fennmaradó 18 százalékot a költségvetési intézményekben használják. A mintegy 10 százalékos lakossági penetrációval a régión belül is csak a középmezőnyben foglalunk helyet, még messzebb vagyunk az Európai Unió 30 százalékot meghaladó átlagától.

A szélessávú internetes kapcsolatok elterjedtségében viszont Magyarország még kelet-európai összehasonlításban is a sereghajtók közé tartozik. A már idézett jelentés júniusban nyilvánosságra hozott adatai szerint száz lakosra vetítve Cseh-, Észt- és Lettország is több DSL - azaz hagyományos telefonvonalon keresztüli szélessávú - kapcsolatot létesített eddig, mint Magyarország.

Szélessávú internetelérése a 300 alkalmazottnál többet foglalkoztató magyar nagyvállalatok 27 százalékának már van, a kisvállalatok körében azonban csak 6-8 százalékos az arány. A felmérés szélessávként határozza meg a DSL mellett a bérelt vonalakat és az ISDN technológiát is. Ezen az üzleti piacon a tavalyi év végén a gazdálkodószervezetek körében összesen 6-7 ezer ilyen internetkapcsolatot tudtak azonosítani, ami így az összes hozzáférés 8 százalékát jelentette. Az üzleti és lakossági hozzáférési pontok száma együttesen 21-23 ezerre volt tehető, amelyből körülbelül tízezer volt az ADSL technológiát használók száma.

A gyors átviteli technológiák iránti keresletet ugyanakkor jelzi, hogy a kábeltévés hálózaton keresztüli internetben piacvezető UPC a Chello nevű termékével mára már húszezer előfizetőt hálózott be. Ez jelenleg kimondottan lakossági szolgáltatásnak számít, de a társaság a jövőben az üzleti változatok fejlesztését is tervezi.

A legfejlettebb szélessávú internetpiacot Dél-Korea alakította ki. Az ázsiai országban - ahol az elmúlt két évben 600 százalék feletti növekedéssel 19 millió ilyen kapcsolatot építettek ki - segítette a fejlődést, hogy a lakosság 40 százaléka városlakó, döntő szerepet mégis a tudatos kormányzati stratégia játszott.