Szegedi Ruhagyár: vitás eladások
Várhatóan hosszú ideig nem kerülhet pont a Szegedi Ruhagyár felszámolása végére, miután a hitelezői választmány elnöke, a Postabank Rt. a hitelezők felhatalmazása alapján bírósági eljárást kezdeményezett a felszámoló Marosholding ellen, annak három értékesítési ügylete miatt. A bank kockázatkezelési osztálya részéről Koji Ferenc csak annyit mondott el: a gyár szentesi és szegedi üzemének, valamint két szegedi teleknek az eladását kifogásolták a hitelezők, mert szerintük ezek irreálisan olcsón keltek el. Bár a felszámolási eljárás mérlege még nem készült el, lapunk úgy értesült, valószínűleg odaveszett a hitelezők pénze. A Postabank a működő üzemek eladásánál azt kifogásolja, hogy a felszámoló Marosholding a vevők többségének nagy összegű szolgáltatási díjat fizetett vissza a vételárból azon a címen, hogy működő üzemként, az alkalmazotti jogviszony folytonossága miatt majdan felmerülő költségeket vállalva vették meg a varrodákat. Emiatt viszont az eladásából származó - egyébként is alacsony - bevétel az eredeti ár töredékére apadt.
Szabó Tibor a Marosholding részéről lapunk értesüléseit nem cáfolva közölte: cége a peres ügyek lezártáig sem a vételárról, sem egyéb vitás ügyekről nem nyilatkozik. Hangsúlyozta viszont, hogy a felszámoló ez év nyaráig mégis el tudta adni az üzemeket, ezzel bő kétszáz munkahelyet megőrzött, s értékesítette a gyár 33 ezer négyzetméter területéből leválasztott önálló helyrajzi számú telkeket is. A szentesi gyárat (meg nem nevezett) szakmai befektetők vásárolták meg, a szegedit a Triflex Kft. és a szegedi önkormányzat konzorciuma.
A telkek többségét az üzemet vásárló befektetők vagy azok társaságai vették meg. A Postabank ez utóbbi két telek adásvételét is megtámadta, ezekre egyébként maga a pénzintézet is pályázott. Több mint 10 százalékkal ígért rá a többi pályázóra, de a Marosholding az alacsonyabb árat kínált pályázónak adta el a telkeket. Szabó Tibor ezt azzal indokolta, hogy a Postabank váltóval fizetett volna, az utóbbi vevő pedig azonnal és készpénzben utalta át az összeget. A pénzintézet szerint a felszámoló érdeke nem sérült volna a váltóval történő, a felszámolás zárómérlegének benyújtását követően történő fizetéssel.
