Jó vállalati polgárok
"Vajon meddig mennek el a cégek a közösségek támogatásában, a jótékonykodásban, hogyan választják ki a megsegítendőket, s hogyan mérlegelik tevékenységüket saját cégük üzleti előmenetele szempontjából?" - tették fel a kérdést az ausztráliai New Castle egyetem kutatói és a Hunter Business Chamber szakemberei. Közös felmérésük szerint a cégek támogatottjaik 81 százalékának pénzt adnak, 61 százalékuknak javakat és szolgáltatásokat, 50 százalékuknak szaktanácsot. (Egy támogatott általában egyszerre többféle segítséget is kap.)
Kiderült, hogy bár az anyagi támogatás révén adókedvezményhez jut az adakozó, ez önmagában alig ösztönzi a segítő szándékot. Annál inkább az, hogy várhatóan nő tőle a vállalat tekintélye, javul a cégen belüli morál, s szívesebben fogadja be a vállalatot az azt körülvevő közösség is.
Általában évről évre nő a támogatásokra elköltött pénzek nagysága. A válaszadók negyede azt mondta, hogy hetente legalább egy segélykérelem jut el hozzá. A tanulmány szerint a támogatói pénzek elsősorban szociális, illetve ifjúsági szervezetekhez jutnak el, őket követik a sorban a sportegyesületek, s csak utánuk következik az oktatás, az orvoslás és az egészségügyi szervezetek. A pénzek odaítélésének legalább a felében szerepet játszik a személyes ismeretség is.
Az adakozókedvet főként az idő- és a forráshiány csökkenti, derült ki a vizsgálatból. Van, akit az aggaszt, hogy a pénz esetleg nem jut el a kiszemelthez, másoknak a nem nyereségérdekelt szervezetekkel szemben vannak fenntartásaik, s van, aki attól fél, ha egyszer ad, utána újabb kérések özöne zúdul rá.
A válaszadóknak csak 12 százaléka hiányolta az adókedvezményt, s csupán 5 százalékának nincs üzleti oka arra, hogy a közösség kedvében járjon.
Az adakozás vállalati és társadalmi megítélésében az elmúlt években egyre inkább elkülönült a márkaépítő célú, azaz az üzleti érdekektől vezényelt szponzorálás a társadalmi környezetbe illeszkedő, felelősségteljes magatartástól. Az utóbbit felmutató cégek a good corporate citizen elnevezéssel különböztetik meg magukat.
A nemzetközi gyakorlatot követve Magyarországon is mind több vállalat jelöli szponzorálási tevékenységét ezzel a kifejezéssel, számos szervezet - így az AmCham - is kiemelt szerepet szán a "mozgalom" népszerűsítésének. Tavaly a Figyelő gazdasági hetilap már díjat is ítélt a szerinte legjobb "polgárként" tevékenykedő General Electric Magyarország Rt.-nek.
A General Electric jó vállalati tevékenységének két szervezet, az amerikai GE Fund, illetve a GE Elfun Magyarország ad keretet. Az alapítvány több kiemelkedő magyar közintézményt, társadalmi szervezetet támogatott jelentős összeggel (például az MTA-t százezer dollárral). Magyarországi munkatársai önkéntes munkavégzése révén az Elfun 1996-os itteni megalakulása óta összesen 300 programot hajtott végre. Magyarországon évi egy nagy, mind a hat GE-üzletágat mozgósító projekt és sok-sok, egy üzletágra kiterjedő program zajlik - tájékoztatta lapunkat Szabó Eszter, a GE Hungary Rt. kommunikációs igazgatója -, méghozzá nagyon változatos területeken, hiszen maga az rt. is kilenc hazai városban tevékenykedik. Építettek, felújítottak már óvodai játszótereket, öregek otthonát, vagy rendbe tették a veresegyházi medveotthon környékét. Nyíló világ címmel indítottak tehetséggondozást az ózdi József Attila Gimnáziumban, s ingyenes nyelvórákat adnak az itt dolgozó, külföldi GE-alkalmazottak feleségei közép-, illetve általános iskolákban. A tehetséggondozás kapcsán Szabó Eszter kiemelte, hogy nem egyszerűen az e célra szánt GE Fund-adomány, a 67 ezer dolláros csekk átadásáról van szó. A GE Elfun segítségével és más partnerek, például a Junior Achievment Magyarország segítségével a pénzből olyan program indult, amely révén a benne részt vevő 49 ózdi középiskolás versenyelőnnyel indul majd a munka világában, amikor elvégezi a főiskolát, egyetemet. A középiskolások fejlődését a programban való kétéves részvételük alatt mentorként a GE vezető beosztású munkatársai segítik."Tiszteld az embert, keress pénzt, és érezd jól magad" - ez az ÁB-Aegon Biztosító Rt. mottója. A cég mintegy tíz éve helyez hangsúlyt arra, hogy a társadalmi környezetéért felelős viselkedést mutasson fel; ekkor került az Állami Biztosító a holland Aegon tulajdonába - emlékeztetett Drevenka Edit pr-vezető. Kezdetben a kultúra - első lépésben a Fesztiválzenekar - támogatására helyezte a hangsúlyt a biztosító, ma segíti a Katona József Színházat, a Trafó Kortárs Művészetek Házát, a Mai Manó Házat. Támogatott több fesztivált, sőt irodalmi díjat is alapított. Később az oktatásra (Alternatív Közgazdasági Gimnázium, Közgazdasági Politechnikum) és a karitatív tevékenységre (hozzájárulás a Magyar Bohócok a Gyerekekért Alapítvány munkájához és a Hospice Ház építéséhez) is összpontosított. Ám az anyavállalat közelmúltban végzett felmérése szerint a legkedvezőbb társadalmi elismertség a jótékonykodással vívható ki. Ehhez igazodva az ÁB-Aegonnál - nem háttérbe szorítva a kultúrát - ettől az évtől nagyobb szerepet kap a karitatív tevékenység. A felsorolt területeken belül azonban a csoport minden egysége maga dönt arról, mit támogat; mindössze egy feltétel van: legyen nyereséges, ugyanis profitja fél százalékát költheti e célra. Van mód arra is, hogy a támogatásról az azt kérők igénylése alapján döntsenek. Mindenképpen hátrányos, ha egy cég nem törekszik arra, jó vállalat legyen, hiszen ez része az arculatépítésének - véli Drevenka Edit.
"Nem gondolom, hogy az Ericsson Magyarország üzleti eredményei jobbak lennének pusztán attól, hogy jó ,vállalati polgárként' működünk és tudatosan figyelünk környezetünkre. Ám mint hosszú távon gondolkodó cégnek, elemi érdekünk - már csak elfogadottságunk, iparpolitikai szerepünk és jó munkáltatóként való fellépésünk miatt is -, hogy az adott országban, ahol társaságunk jelen van, társadalmilag is tudatosan működjünk " - mondta lapunknak Liptay Gabriella, az Ericsson Magyarország Távközlési Kft. kommunikációs igazgatója. Bár a társadalmi folyamatokra érzékeny és környezettudatos vállalati működés és viselkedés formája egyéni, ma már bizonyos előírások, minőségügyi szabványok is kötelezik a nagy cégeket arra, ne hagyják figyelmen kívül a társadalmi folyamatokat. A társaság olyan területeket támogat, amelyek harmonizálnak saját értékrendjével - így főképp az oktatás és a kultúra területeit. Az Ericsson-díjat az idén negyedik alkalommal, e hónap végén adják át; a cég laboratóriumokat hozott létre a Műegyetemen és az ELTE-n, tudományos együttműködést alakított ki több műszaki egyetem és főiskola oktatóival. Élő kapcsolatban van a kortárs művészetekkel is. Saját képzőművészeti galériája van a székházában, ahol eddig 66 kiállítást szervezett, ezzel 66 művészt támogatva.
Formális szervezetük ugyan nincs, de tudnak egymásról a társadalomban kiemelt felelősséggel tevékenykedő cégek. Kapcsolatba kerülnek egymással az ilyen témájú konferenciákon, a különböző egyéb profilú szervezetekben, és - például - akkor is, amikor működésüket valamilyen módon elismerik. (Két éve az Ericsson is kapott üzleti etikai díjat.) Van olyan eset is, amikor együttműködnek ezen a téren. Példa erre a középfokú képzésben a matematika és a fizika népszerűsítésében élenjáró sikeres tanárok, illetve a kiemelkedő eredményt elérő tanulók tanárai számára "járó" Rátz Tanár Úr Díj, amelyet az Ericsson, a Richter Rt. és a Graphisoft közösen alapított.
