Befutott a varsói gyors: megszavazta a Tisza a vizsgálóbizottságok átalakítását – lengyel mintára vegzálhatják az ellenzéki politikusokat
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA parlament kedden elfogadta azt a törvénymódosítást, amely jelentősen kibővíti az országgyűlési vizsgálóbizottságok jogköreit.
A képviselők 145 igen és 38 nem szavazattal fogadták el a parlamenti vizsgálóbizottságok jogköreit bővítő törvénymódosítást. Az új szabályok szerint a jövőben szankciók várnak azokra, akik nem jelennek meg a bizottságok meghallgatásain, vagy nem adják át a kért dokumentumokat és adatokat.
- A mulasztók első alkalommal 100 ezer forintos,
- másodszor már 1 millió forintos bírságot kaphatnak.
- Ismételt együttműködés-megtagadás esetén a pénzbüntetés mellett a vizsgálóbizottság elnöke rendőrségi elővezetést is kezdeményezhet.
A módosítás hátterében a Tisza Párt azon célkitűzése áll, hogy a parlamenti vizsgálóbizottságok hatékonyabban tudják feltárni a különböző közéleti ügyek politikai felelősségét.
A kormányoldal szerint a korábbi szabályozás nem biztosított valódi eszközöket a bizottságok számára, mivel a megjelenés elmulasztásának gyakorlatilag nem volt következménye.
Lengyelországban 2025-ben a Donald Tusk vezette kormány idején működő parlamenti vizsgálóbizottság a Pegasus kémszoftver használatát vizsgálta.
Az ügy egyik érintettje, Zbigniew Ziobro korábbi igazságügy-miniszter többször nem jelent meg a meghallgatásokon, ezért a bíróság elrendelte rendőrségi elővezetését. A politikust végül a parlament épületébe szállították, azonban a bizottság ülését addigra már lezárták.
A törvény elfogadását követően az Országgyűlés öt vizsgálóbizottság felállításáról döntött. Ezek
- a kegyelmi ügy,
- a végrehajtási rendszer,
- a spontán privatizáció,
- az MNB működése,
- valamint a gyermekvédelmi visszaélések vizsgálatával foglalkoznak majd.
A módosítás ugyanakkor vitákat is kiváltott. Kritikusai szerint a parlamenti vizsgálóbizottságok politikai testületek, amelyek elsősorban politikai felelősséget vizsgálnak, ezért kérdéses, hogy indokolt-e számukra ilyen erős kényszerítő eszközök biztosítása.
Lengyel mintát vehettek át Magyarék
A módosítás támogatói gyakran a lengyel példára hivatkoznak, ahol a parlamenti vizsgálóbizottságok már hosszú ideje széles jogkörökkel rendelkeznek.
A testületek tanúkat idézhetnek be, dokumentumokat kérhetnek be, és a megjelenést megtagadó személyekkel szemben akár rendőri elővezetést is kezdeményezhetnek.
Lengyelországban ugyanakkor több alkalommal politikai viták kereszttüzébe kerültek ezek a bizottságok. Különösen nagy visszhangot váltott ki a 2023-ban létrehozott, az orosz befolyást vizsgáló testület, amelyet az ellenzék és több nemzetközi szereplő is politikailag motiváltnak tartott.
Az Európai Bizottság és az Egyesült Államok is aggályokat fogalmazott meg a bizottság működésével kapcsolatban, arra figyelmeztetve, hogy az alkalmas lehet politikai ellenfelek célkeresztbe állítására.
A lengyel példa ezért egyszerre szolgálhat mintaként és figyelmeztetésként: a szélesebb jogkörök növelhetik a parlamenti ellenőrzés hatékonyságát, ugyanakkor a rendszer működése nagyban függ attól, hogy a vizsgálóbizottságok mennyire tudják megőrizni politikai függetlenségüket és hitelességüket.
