Cégkultúrák randevúja Magyarországon
Miként nem szerencsés keverni az egyes területeken meghonosodott szokásrendszereket, az sem szerencsés, ha az egy-egy nemzet mentalitásából fakadó sajátosságokat egy befektető más országokban próbálja túlzottan erőltetni - öszszegzi a cégkultúra gazdaságra gyakorolt hatását Pozvai Zsolt, a Door Training Central Europe ügyvezető igazgatója. Az elmúlt évtized gazdasági változásainak eredményeképpen a Magyarországon jelen lévő külföldi érdekeltségű cégek a korábban megszokottól eltérő kultúrát honosítottak meg - megvásárolt vagy alapított - vállalataiknál. A gazdaság minden területének megvannak a maga sajátosságai, és ehhez hasonlóan léteznek sajátosságok a vállalati kultúrákban is, amelyek egy-egy iparágat átfogóan jellemeznek. Így például minden ügyfél elvárja, hogy egy bankban az értékesítési és az ügyfélszolgálati munkatársaktól a vezetőkig mindenki megfelelően, általában konzervatív stílusban öltözködjön, viselkedésük visszafogottabb legyen, működjön a dolgozók közötti szigorú hierarchia, pontosan kidolgozott és számon kért szabályokkal. Emellett a vállalati kultúra olyan elemei is rendkívül fontosak, mint a pontosság, a határidők betartása, a hierarchia pontos behatároltsága.
Ha ez hiányzik, az - a külső megítélés behatásain keresztül - visszahat akár magának a vállalatnak az eredményességére is. Ugyanakkor egy kreatív ágazatban működő cégnél ugyanezeket nem lehet elvárni, sőt egy ilyen elvárásrendszer kedvezőtlenül befolyásolná a munkatársak és ezáltal a cég teljesítményét is. Ezen a téren az átjárás nemkívánatos - állítja a szakember -, hiszen sok, pénzben mérhető kárt tud okozni. A nemzetközi és a hazai gazdasági életben is megfigyelhető, hogy ha egy-egy cég jól alkalmazkodik az adott piac elvárásaihoz, sikeresebb lehet versenytársainál. Ahol ez nincs, vagy csak részben valósul meg az alkalmazkodás, ott piaci hátrányok következhetnek be. A nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy míg néhány évtizeddel ezelőtt a multina-cionális nagyvállalatok még erőszakosan erőltették kulturális szokásaikat a világ valamelyik pontján megvásárolt cégeikre, az ott dolgozó egészen más kultúrába belenőtt munkatársakra, addig ma már sokkal finomabb eszközöket alkalmaznak. Jellemzően elismerik a megvásárolt cég meglévő kultúráját, és azt csak finoman hangolják át céljaik elérése érdekében. Manapság, amikor a gazdasági élet egyre nemzetközibbé válik, a másik nagyon fontos tényező a nemzeti sajátosságok figyelembevétele. Úgy, ahogy minden népnek megvannak az étkezési, utazási, szabadidő-eltöltési szokásai, léteznek a nemzeti kultúrában gyökerező vállalati szokások is. Ezeket azonban nem szerencsés mindent áthágva alkalmazni egy társaságnak sem a tulajdonában lévő, ám más országban működő cégeinél. A vállalat sikerét jelentheti a rugalmas alkalmazkodás, a más mentalitás tudomásulvétele, ennek elfogadása.
Ezekben az esetekben esetleg szerencsés lehet a két kultúra ötvözése is. Pozvai Zsolt szerint érdekes a magyar mentalitás, hiszen a nemzeti sajátosságaink nem besorolhatóak egyik jellemző alaptípusba sem. Ránk történelmileg a keveredés jellemző. A magyar vállalatok kultúrája ezért átmenetet képez a német-porosz és a mediterrán alaptípus között.
Ma már olyan kínálat található a piacon, amely ennek tudatos fejlesztésével foglalkozik, illetve a régebbi cégeknek kínálnak úgynevezett kultúraváltási projekteket. Az ilyen igény főként nagyvállalatoknál tudatosult. Azt azonban jó tudni - figyelmeztet a szakember -, hogy minden cégnek van saját kultúrája, annak kedvező és kedvezőtlen elemeivel együtt. Egy teljes kultúraváltás jelentős anyagi áldozatot követel, ugyanis akár több tíz millió forintba is kerülhet egy ilyen projekt megvalósítása. Kedvező hatásai azonban már rövid távon érzékelhetőek, akár a bevétel és a profit mutatóiban is.
