Kereszttűzben a biotech cégek
Továbbra is feszült a viszony az Európai Unió és az USA között a genetikailag módosított növények, illetve a felhasználásukkal készített élelmiszerek bevitelét illetően - számol be a Reuters. Az EU mezőgazdasági miniszterei ugyanis nem tudtak megállapodni a génkezelt növények és a felhasználásukkal készített élelmiszerek kereskedelmi forgalmazásának szigorításában, ezért egyelőre marad az ilyen termékek engedélyezésére közel négy éve érvényben lévő moratórium.
Az unióban csak igen szigorú eljárás keretében lehet genetikailag módosított növényeket termeszteni, de a különböző fogyasztóvédelmi szervezetek nyomására az engedélyezéssel foglalkozó EU-bizottság gyakorlatilag nem adott ki ilyen jogosítványt 1998 óta. A szakmai testületben minden tagországnak van képviselője, de egy erős kisebbség mindig megakadályozta újabb engedélyek kiadását.
A tagállamok közel fele szigorítaná azt a bizottsági javaslatot, amely a nem engedélyezett, genetikailag módosított szervezetek jelenlétét az élelmiszerekben és a takarmányokban egy százalékig elfogadná, a másik fele viszont semekkora arányú ilyen összetevőt nem engedélyezne. Ez utóbbiak közé tartozik Ausztria, Belgium, Olasz-, Svédország és Luxemburg. A megoldást az jelentené, ha a jelenleg engedélyezésre váró mintegy tíz termék esetében két-három éves átmeneti időszakot hagynának jóvá.
Magyarországon legálisan nincs kereskedelmi forgalomban sem génkezelt növény, sem abból készült élelmiszer, mert az illetékes hatóságtól nem kértek erre engedélyt. Az eljárás egyébként kétszintű, a géntechnológiai bizottság véleményezi a kérelmeket, s ajánlást ad a géntechnológiai hatóságoknak, hogy milyen feltételekkel lehet kiadni az engedélyeket.
A hazai szabályozás megegyezik az EU-éval, s nálunk a szigorúan őrzött és izolált szabadföldi kísérletektől eltekintve nincsenek transzgenikus növények sem a termesztésben, sem a kereskedelmi forgalomban. Magyarországon a géntechnológiai tevékenységet az 1998. évi XXVII. törvény szabályozza, s a jogszabály szerint a genetikailag módosított szervezeteket csak kísérleti úton lehet kipróbálni. Ha azonban az EU feloldja a tilalmakat, akkor a jogharmonizáció következtében Magyarország is hasonlóan cselekszik majd.
